szaboszabolcs

A CEU esete mutatja, hogy miként számolták fel a kancellári rendszerrel az egyetemi autonómiát

2017. április 11. - szabolcsblog

Először is kezdjük a lényeggel: mondják már meg nekem a CEU ügyében levelezgető meg közleményező kancellárok, például  Pavlik Lívia (Corvinus), Bács Zoltán (Debreceni Egyetem) és Borbás Zoltán (Kaposvári Egyetem), hogy egészen pontosan melyik paragrafusra hivatkozva szólnak bele tudományos és tudományszervezési ügyekbe? A kérdés persze költői, mert papíron ehhez semmi joguk. Ami felhatalmazza őket, az a politikai háttér, meg az esetenként a meghunyászkodó egyetemi vezetés. Az egyetemi közösség tagjainak meg csak azt tudom javasolni, hogy küldjék vissza a kancellárok pofátlan leveleit meg közleményeit a feladónak Fligauf Benedek szavaival (Ugyebár a rendező üzente azt Áder Jánosnak a kitüntetése visszaadása kapcsán, hogy „dugja a többi közé”). A rektorok meg tanulják meg végre, hogy ők az egyetemi közösség választott vezetői, és a közösségüknek tartoznak felelősséggel, nem a kormánynak. Lánczi úr sem a Századvég Fideszes talapnyalója immár, hanem az egyetemének a rektora. Viselkedjen is úgy, vagy mondjon le. Most nem a kormány fenekét kell nyalni, hanem az egyetemük és az egész magyar felsőoktatás jövőjét kell félteni. Mert ma a CEU van soron, de holnap bármelyik egyetem terítékre kerülhet.

És akkor az határozott felülés után nézzük a részleteket. Az elmúlt két hétben világméretű botránnyá nőtte ki magát a CEU ellehetetlenítése. A törvényjavaslat kapcsán talán nem mindenki vette észre, de most rajzolódott ki először a gyakorlatban, hogy miért is neveztek ki kancellárokat az egyetemek élére. Egyes kancellárok ugyanis a törvény adta jogkörükön jócskán túlterjeszkedve nyilatkoztak a CEU botrány kapcsán. Először a Debreceni Egyetem kancellárja támogatta meg az egyetembezáró törvény, majd a Kaposvári Egyetem nevében vélhetően a kancellár juttatott el közleményt az MTI-hez, most pedig a Corvinus kancellárja fenyegeti az egyetemi közösség tajgait.

Amikor a kancellária rendszert bevezették, a Fidesz képviselői folyamatosan arra hivatkoztak, hogy a kancellár csak gazdasági ügyekben lesz kompetens. A későbbi törvénymódosítások során is igyekeztek papíron ehhez tartani magukat, bár kezdettől fogva mondtuk, hogy a gazdasági és az oktatási-kutatási ügyek nem szétválaszthatóak. Erre most mit látunk? Egyes kancellárok tudományos és tudományszervezési ügyekben nyilvánulnak meg, miközben ehhez papíron sem joguk, sem lehetőségük, sem tudományos ismereteik nincsenek. A pofátlanság csimborasszója a Corvinus kancellárjának akciója, aki a rektorral közös levélben fenyegeti meg a Corvinus közösségét, hogy fogják be a szájukat. Miközben a kancellár nem az egyetemi közösség tagja. Pont neki nincs joga a Corvinus nevében nyilatkozni tudományos és tudományszervezési ügyekben. A hallgatókat ugyanis felvették a Corvinusra a tanulmányi teljesítményük alapján, tehát az egyetemi közösség teljes jogú tajgai. Az oktatókat a tudományos és oktatási és tudományos teljesítményük alapján befogadták, tehát az egyetemi közösség teljes jogú tajgai. Az egyetem választott testületeinek tajgait (legyen az hallgatókból vagy oktatókból álló testület) az egyetem közössége megválasztotta, tehát ők az egyetemi közösség választott képviselői. A kancellárt viszont a miniszter a saját belátása szerint ejtőernyősként odatette, akinek semmi joga bárkit is fenyegetni tudományos és tudományszervezési ügyekben. De ha valakinek ez kevés lenne, akkor olvassa el a nemzeti felsőoktatási törvény ide vonatkozó részét. A jogszabály egyértelműen fogalmaz a kancellár tevékenységének leírása kapcsán:

 

 (2) A kancellár

a)40 felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, belső ellenőrzési, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést,

b)41 felel a szükséges gazdálkodási, valamint az a) pontban meghatározott területek tekintetében a szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért, ennek keretében - a nem a konzisztórium hatáskörébe tartozó kérdésekben - egyetértési jogot gyakorol a 12. § (1) bekezdés, valamint 13. § (1) bekezdés szerinti jogosultnak az intézmény gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében; az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele,

c) a felsőoktatási intézmény rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik annak feltételeiről, hogy a felsőoktatási intézmény gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa,

d) gyakorolja az intézmények részvételével működő gazdasági társaságokban és gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi jogokat,

e) a 13. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel munkáltatói jogot gyakorol a felsőoktatási intézményben foglalkoztatott alkalmazottak felett, gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról,

f)42 gondoskodik a gazdasági vezetői feladatok ellátásáról, megbízza a gazdasági vezetőt, visszavonja a gazdasági vezető megbízását

 

Capisci?

 

A bejegyzés trackback címe:

http://szaboszabolcscsepel.blog.hu/api/trackback/id/tr6612417903

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Jakab.gipsz 2017.04.13. 00:45:51

A CEU viselt dolgaihoz viszonyítva, hű-ha mekkora baj van az Ön fejével, már mit a kompetenciájával, amiről nehéz megállapítani, hogy véleményt, kinyilatkoztatást vagy kutatási-program ismertetőt, mutatott be nekünk.