szaboszabolcs

Parlamenti napló: milyen egy háromórás bizottsági ülés?

2015. március 24. - szabolcsblog

Tegnap volt a Kulturális bizottság soros ülése, amely maratoni hosszúságúra sikeredett. Első napirendi pontként Ikotity István határozati javaslatáról volt szó, mellyel az Országgyűlés felhívta volna a kormányt, hogy végeztessen társadalomtudományi felmérést az iskolai szegregációról, majd pedig erre épülve dolgozzon ki cselekvési programot annak visszaszorítására. A Fideszes többség végül leszavazta a tárgysorozatba vételt, de Hiller István javaslatára hozzájárultak, hogy a bizottság legkésőbb október végéig szervezzen szakmai vitát független szakértők bevonásával a kérdésről.

Második napirendi pontként a Határtalanul program teljesüléséről Tirts Tamás, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (milyen szép név) főigazgató-helyettese tartott tájékoztatót. A korábbi Fideszes képviselő elmondta, hogy hogy korábban (2011-13 között) a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. kezelte a határon túli kirándulásokat kezelő pályázatotokat. A támogatások nagyságrendjére jellemző, hogy a 2013-ban februárjában megjelent kiírásokban 456 millió keretösszeg szerepelt, ebből 435 millióra nyílt pályázat keretében, a többire pedig meghívásos formában lehetett pályázni. 17 ezer diák és 1900 tanár vett részt a programban 2013-ban. 2014-ben vette át az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő a feladatot, és akkor már éves szinten több mint egy milliárd forint állt rendelkezésre (970 millióra nyílt pályázattal, a maradékra pedig meghívásos alapon lehetett pályázni). A források nagyobb részét a 7. osztályosok kapták (kb. 800 millió forintot). A szakiskolák kb. 100 milliót, a gimnáziumok kb. 80 milliót, a határon túli intézmények pedig kb. 3 millió kaptak. 2014-ben ráadásul Kárpátalján módosítani kellett a programot, mert nem szívesen mentek oda a gyerekek (pontosabban a szülők nem engedték őket oda. Joggal). 2015-ben a költségvetésben 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre. A magam részéről arra voltam kíváncsi, hogy milyen arányban kapcsolódnak be utazási irodák a programszervezésbe. A válaszból kiderült, hogy ma már vannak erre szakosodott cégek, és a pedagógusoknak is egyszerűbb szerintük, ha nem nekik kell pályázni. Bár nálunk Csepelen inkább arról hall az ember, hogy egy bizonyos céggel lehet csak utazni, és pletykák szerint az pont egy Fidesz közeli szigetszentmiklósi cég. Ezen kívül vita alakult ki még arról, hogy ki kezdeményezte előbb a programot: a Fidesz vagy a Jobbik. Voltaképpen semmi jelentősége. Azt hiszem.

Ezt követően jött Hanesz József (elnök, KLIK) beszámolója az első féléves teljesítményéről. Elmondta, hogy az első időszakot az ismerkedéssel töltötte (bár nem lehetett számára ismeretlen a KLIK). Tapasztalatai szerint a túlzott centralizáció nem volt jó, és így most az a fő törekvése, hogy a döntési jogköröket közelebb vigyék az iskolákhoz (ugye a KLIK SZMSZ-ét módosítják úgy, hogy a megyék döntési jogköröket kapnának, míg a tankerületi szintről feladatok kerülnek át a megyéhez). A terv az, hogy a tankerületekben csak a szakmai irányítás marad, míg a funkcionális irányítás a megyénél lesz (Itt külön rá is kérdeztem, hogy akkor ez miként értelmezhető decentralizációként, hiszen a tankerületek felől nézve ez centralizáció. Válasz igazából nem volt.).  Elmondta azt is, hogy az igazgatók döntési jogkörét ugyan nem akarják növelni, de a jövőben az új pedagógusok felvétele csak az igazgatók kezdeményezésére valósulhat meg. Ez önmagában jó dolog lehet, hiszen kvázi munkaadó lesz az igazgató, az adminisztratív terhek nélkül. Ezen kívül kincstári kártyát akarnak adni az igazgatóknak, hogy a dologi kiadásokat fedezni tudják.

Hanesz sok kérdést kapott. A Fideszesek az adminisztráció csökkentését kérték számon és finoman, de határozottan bírálták az eddigi rendszert. Hiller István és magam is magát a központosított rendszert utasítottuk el, és jeleztük: nem értünk egyet a központosított KLIK működésével. Felmerült ezen kívül a tanárok óraterhelésének kérdése, valamint Farkas Gergely rákérdezett még a szcientológus botrányra is, illetve magam az alábbi kérdéseket tettem fel:

-        Szabó Balázs anno azt írta, hogy rossz a KLIK működése, és évi 2 milliárdot kellett volna megtakarítani egy hatékony működéssel? Önnek ez elődjével szemben sikerülni fog?

-        Hogyan kívánják kezelni az iskolák zavartalan működtetését? Minden iskolában problémát okoz az apróságok beszerzése is, hiszen nincs döntési jog az igazgatónak. Az említett kincstári kártya milyen limittel fog rendelkezni. És mi lesz azon intézményekkel, ahol már a közszolgáltatásokat kapcsolják ki (telefon, gáz stb.)

-        Az mfor.hu-n jelent meg a napokban, hogy a KLIK tartozása majd 10 milliárd forint, és exponenciálisan nő. Ez miért van, és miként lehet ezt kezelni?

-        A fő kérdés: a megyei szint megerősítése decentralizáció vagy dekoncentráció lesz? (mi lesz ezzel kapcsolatba az SZMSZ- ben)

Válaszában Hanesz kifejtette, hogy örül a KLIK iránti érdeklődésnek  (azt hiszem ezt poénnak szánta, hiszen agyba-főbe bíráltuk ezt a förmedvényt az elmúlt időszakban). A kérdésekre különösebben konkrét választ nem adott. Kiderült, hogy 77 új belső szabályt kell kidolgozni, ami majd rendbe teszi a KLIK működését (sic!). Ezek közé tartozik a kincstári kártya szabályozása is, melyről voltaképpen semmit nem tudott mondani azon kívül, hogy majd lesz rá szabály. Ennyi. Örömét fejezte ki amiatt, hogy már nincs létszámstop. Szerinte hatékonyabb lesz a rendszer attól, hogy egy központ helyett 20 forrásgazda lesz, így pl. lesz egy közös budapesti KLIK központ is, ami csak a fővárosi intézményekkel foglalkozik. Szerinte jó lesz a megyei szint, és a tankerületek eddig is csak szenvedtek a sok feladat miatt, amihez még szakembereik sem voltak. A tartozásokkal kapcsolatban egy zavaros fejtegetésbe kezdett, hogy itt csak átmeneti dologról van szó (ugye az mfor szerint már 10 milliárdos tartozásuk van januárban és februárban, ráadásul hihetetlen sebességgel növekszik.). Szerinte az 520 milliárdos teljes költségvetéshez képest ez smafu. Hát így gazdálkodik egy felelős vezető. Gratulálok. Végül bevezetői szavait cáfolandó kifejtette, hogy itt szó sincs koncepcióváltásról, egyszerűen „finomhangolás folyik” Zárásként szót kapott Mendrey László (PDSZ), aki nemes egyszerűséggel lemondásra szólította fel, mert kötelezettségét figyelmen kívül hagyva nem hajlandó velük szóba állni, nem válaszol az adatigényléseikre. Ráolvasta, hogy nincs rendes munkaerő felmérés, és egyébként is életképtelen az egész rendszer. Erre válaszul Hanesz finoman megígérte a PDSZ-nek, hogy ők is hasonló elbánásban fognak részesülni (Magyarul: ha Ti így, akkor én is úgy!

Összefoglalva Hanesz kicsit arrogáns, kicsit cinikus, kicsit lepattintó volt. Ehhez képes Czunyié sokkal rafináltabban, politikusabban folytatta a tájékoztatást a köznevelésről és az életpálya modellről. A törvénymódosításról csak annyit mondott, hogy az nincs tervbe véve (pedig a törvényalkotási programban benne van, amire Dúró Dóra fel is hívta a figyelmét), az életpálya modellel kapcsolatban pedig kifejtette, hogy jól halad. A pedagógusok minősítése (pedagógus 2, mestertanár) jelentős béremelést okozott, és a jövőben is rendelkezésre áll szerinte minden feltétel. Az államtitkár asszonyhoz kérdésként Pósáén László az érettségi rendszerre kérdezett rá (egyben óvott a külföldi képzési modellek átvételétől), Ikotity képviselő az idegen nyelvi képzés problémáit feszegette, Horváth István (Kollégiumi Szövetség elnöke) a kollégiumok helyzetét forszírozta, Mendrey László a 9 osztályos képzésre kérdezett rá. Hiller István főleg a pedagógus életpályamodell rossz szabályozásáról beszélt, és én magam is kifogásoltam az illetményalap minimálbérhez való kötésének eltörlését. Ez ugyanis rövid távon elinflálhatja a béremelés hatását. Én magam feszegettem még az alapítványi iskolák finanszírozásának kérdését, illetve a szakiskolák esetében a szakmaszerkezeti döntés káros hatásait is, hiszen azt a törvényi szabályozással szemben csak a felvételi határidő előtt 3 nappal hozták nyilvánosságra (bár ez voltaképpen az NGM feladata, de mégiscsak középfokú oktatás).

Czunyiné válaszában igen hosszasan beszélt, és mivel lassan három órája tartott a bizottsági ülés, már én magam is erősen elfáradtam. Az mindenesetre kiderült, hogy az illetményalap kötésére nem igazán tud mint mondani. Legfeljebb annyit, hogy egy közös közszolgálati „vetítési alapot” akarnak létrehozni, és az majd jó lesz. Ennyi. Az alapítványi iskolák esetében előbb elismerte, hogy fontos közfeladatot látnak el, de hosszas válaszában végül eljutott odáig, hogy azért „horrorisztikus” példák is voltak, szóval voltaképpen nem is annyira fontosak. A gond persze az, hogy azért többnyire ezek az iskolák fontos szerepet játszanak, és nem pénzlegomboló intézmények. Óriási gond lesz, ha kicsinálják őket, de láthatóan nem akarják a fennmaradásukat. Sajnos. A szakiskolák esetében érzékelte a problémát, de szerinte a rendszer rugalmasan kezelte a szakmaszerkezeti döntés késői nyilvánosságra hozását. Mondjuk a felvételiző gyerekek szülei erről biztos mást gondolnak. Ami igazán érdekes volt, az a kilenc osztályos képzéssel kapcsolatos válasza volt. Itt az teljesen rendben volt, amit elmondott. Én magam is hasonlókat fogalmaztam meg korábban ezzel kapcsolatban. Vagyis itt elő kell készíteni a döntést, nem pusztán 1 évet kell/lehet hozzáadni az alapfokú képzéshez. Egy teljesen új képzési logikát kell kidolgozni. Nem arról van szó, hogy egy általános iskolai tanárnak egy évvel több ideje lesz pont ugyan azt leadni, mint most. Szóval itt akár lehet is valami értelmes fejlemény, ha komolyan is veszi a saját maga által elmondottakat. Érdemes lenne valódi és széleskörű társadalmi egyeztetést indítani az ügyben, és szisztematikusan átnézni a külföldi példákat. Ezekre épülve meg kellene próbálni kidolgozni egy hatékony magyar köznevelési rendszer kidolgozását.

Az egyebek napirendi pontban Kucsák László, az ellenőrző albizottság elnöke hosszas felvezetés és magyarázkodás után kijelentette, hogy az ellenzéki tagok által kezdeményezett ülést az állami médiában végrehajtott változtatásokkal kapcsolatban nem hívja össze. Ehhez végül is joga van. Tényleg.

Hát így nézett ki röviden egy három órás ülés. Természetesen jelentősen tömörítettem, és sok témát nem érintettem. Ezért elnézést kérek a résztvevőktől, de egyébként valóságos kisregényt kellett volna írnom. Ráadásul azt el se olvasta volna senki J

A bejegyzés trackback címe:

https://szaboszabolcscsepel.blog.hu/api/trackback/id/tr127302023

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.