szaboszabolcs

Az oktatási jogok biztosa szerint számon fognak kérni minket a tanköteles korhatár lecsökkentése miatt

2015. december 09. - szabolcsblog

 

Aáry-Tamás Lajosban nem csalódtam.15 év több mint 20 ezer tapasztalata és vizsgálata van az oktatási jogok biztosa hivatalának háta mögött, ami meg is látszott a Parlament kulturális bizottságának keddi ülésén. Az ombudsman tegnapi meghallgatása bővelkedett burkoltan finom, ám annál inkább éles kritikákkal, és persze érzékelni lehetett, hogy a volt oktatásért felelős államtitkárral, Hoffmann Rózsával az előző ciklusban nem volt felhőtlen a viszony. Bár az államtitkár asszony elismerte a hivatal munkáját, azért megjegyezte, hogy az a negatív látlelet, ami az oktatási jogok biztosának 2014. évi jelentésből kirajzolódik és a mai oktatást jellemzi nem olyan vészes, hiszen a panaszok számát tekintve az igen elenyésző, az egy ezreléket sem éri el, ha az oktatásban résztvevők számával hasonlítjuk össze.  A kritika és a viszonyszám azonban finoman fogalmazva sem volt korrekt. Az ombudsman 5 munkatársával évente 1500-1600 panaszt vizsgál ki, többek között a gólyatábori erőszakot. A vizsgálatok ajánlásokat és javaslatokat is tartalmaznak. Nem kis teljesítmény ez egy olyan intézménytől, amely intézmény munkájára a kormány éves szinten csak 20 millió forintot szán, és amely intézmény hungarikumnak számít. Nem csodálkozom azon, hogy egyes kormánypárti képviselők próbálták a hivatal munkáját – finoman szólva – kicsinyíteni. A kép, ami Aáry-Tamás Lajos mai meghallgatásából elénk tárult, nem olyan szép az oktatás területén, mint ahogy azt a kormányzat szeretné láttatni. A negatív látlelet elsősorban és hangsúlyosan az agresszióra, annak is új keretére vonatkozott, arra hogy a pedagógusoknak mennyire nincs eszköze arra, hogy ezt kezelni tudja, illetve arra, hogy a fogyatékkal élő diákok és hallgatók oktatáshoz való joga mennyire érvényesül.

 

Az ombudsmani jelentés szerint már az óvodában is kezd jelen lenni az agresszió, ami új, és amit nem lehet csak pedagógia módszerekkel megoldani.  A család szerepe itt is elsődleges.  A 2014-ben készült vizsgálatok kimutatták: a kormány által kötelezővé tett óvodáztatás ezt a jelenséget erősítheti, hiszen ez egyes szülők körében nem aratott osztatlan sikert, ami persze lecsapódik otthon, a gyerekek megérzik, hogy olyan dologra vannak kényszerítve, aminek a szülő sem örül. Az egész napos iskola bevezetése is kedvez az agresszió kialakulásának. Reggel 8-tól délután 4 óráig bezárva egy intézményben, ez a helyzet melegágya az agressziónak.  Mennyivel jobb lenne, ha a gyerek elbiciklizne a nagyihoz, ahol finom ebéd mellé még figyelmet és szeretet is kap. Ennek kapcsán Aáry meg is jegyzete, hogy a döntéshozóknak el kéne gondolkodni azon, milyen felnőtteket szeretne látni 18 - 20 év múlva? Mit vár a rendszertől?  Ezekkel a döntéssekkel a kormány semmi mást nem tesz, mint hogy felduzzasztja az államapparátust, jó nagy kiadásba veri magát. A kérdés csak az, hogy a mennyiség és minőség milyen összhangban van egymással?

 

A jelentés kitért a fogyatékkal élők vagy valamilyen betegségben szenvedő gyerekek jogaira is. Aáry ennek kapcsán elmondta, hogy itt van még bőven tenni való, ám a burkolt bírálat sem maradt el egy semmit mondónak tűnő kis megjegyzéssel, amikor azt mondta, hogy azok a gyerekek, akik valamilyen testi hibával, vagy betegséggel születtek, a „mi kis magyar (!) gyerekeink, és megérdemlik, hogy ők is boldog gyerekek legyenek”

 

A kollégiumok oktatási, nevelési hiányosságainak kiküszöbölésére is tett javaslatot az ombudsman, még pedig az ott dolgozó pedagógusok ösztönözésére. Ennek egyik módja lehetne, ha a visszaállítanák azt a díjat, amit régebben kollégiumi tanárok kaptak, persze ha kormánynak ez nem megfelelő, akkor találjon ki egy újat. Persze nem maradt el a tankönyvellátás kérdése sem, mint ahogy a pedagógusok kiszolgáltatott helyzete sem, az elmaradt bérekre vonatkozóan.

 

A látlelet, amit az oktatási jogok biztosa tegnapi meghallgatásán adott egyértelműen negatív. A látlelet a mai társadalmunkat jellemzi. Frusztrált, ideges családi közeg, frusztrált, ideges és fáradt nevelők, pedagógusok, akik frusztrált, szorongó és ideges gyerekeket próbálnak kiegyensúlyozott felnőtté nevelni.  Látlelet arról, hogy a társadalomban mennyire tapintható az a képesség, tudás, amivel a jogainkért kiállhatunk.  522 panasz érkezett szülőktől, 705 tanulóktól, 162 pedagógusoktól, intézményvezetőktől, a többi más civil- és diákszervezetektől.

 

Én arra kérdeztem rá a meghallgatáson, hogy a szakképzés átalakítása, valamint a tanköteles korhatár lecsökkentése miként értelmezhető az oktatási jogok biztosának szemszögéből? Aáry egyértelműen fogalmazott: a 16 éves tanköteles korhatár miatt számon fognak kérni minket, mert szembemegy az Európa2020 ajánlásaival. Ráadásul elmondta a biztos azt is, hogy a szakképzés átalakításával egyfajta légüres térbe kerültek az intézmények, hiszen az oktatással foglalkozó minisztériumtól egy olyan minisztériumba kerültek át, ahol semmiféle oktatáspolitikai és oktatásszervezési tapasztalatuk nincs. Saját tapasztalataim is azt mutatják, hogy az NGM-ben örülnek annak, hogy valahogy túlélték az első hónapokat. 

 

És még egy a tegnapi meghallgatás margójára: ahhoz, hogy a rendszer jól működjön meg kéne hallgatni nem csak a pedagógusok, hanem a gyerekek véleményét is, mert, ahogy Aáry mondta, „a gyerekek nem felnőtt-ellenesek”. Egyszerűen csak őszinték, és sokszor sokkal jobban látják a megoldást, ráadásul az ő kontójukra játszunk, mi döntéshozók.

A bejegyzés trackback címe:

https://szaboszabolcscsepel.blog.hu/api/trackback/id/tr468151558

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.