Érdekes határozati javaslat van a ház előtt, amiről rövidesen szavazni is fogunk. H/10291-es számon került benyújtásra, és a címe alapján a senki sem gondolná, hogy mennyire kellemetlen ez az egész Magyarországra nézve. Egy európai parlamenti és tanácsi irányelvről van benne szó, amely a kiküldetésekről szól. Talán kevesen tudják, de a kiküldetés három változatát szabályozza ez az irányelv:
- egy vállalkozás szolgáltatási szerződés révén történő közvetlen szolgáltatásnyújtása,
- azonos csoporthoz tartozó telephelyre vagy vállalkozáshoz történő kiküldetés („csoporton belüli kiküldetés”),
- valamint a munkavállalóknak egy másik tagállamban letelepedett munkaerő-kölcsönző ügynökségen keresztül történő rendelkezésre bocsátása révén megvalósuló kiküldetés, mert ezek az esetek növekvő tendenciát mutatnak az EU-n belül, az eredeti szabályozás pedig már húsz éves.
Az eredeti irányelv már 20 éves (1996-ban született), így az esetszámok növekedése miatt merült fel a felülvizsgálata. A mintegy 300 érdekelttel, főként kis- és közepes vállalkozásokkal folytatott, a Bizottság által irányított előzetes konzultációk során a határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások 30%-a problémákról számolt be a kiküldött munkavállalókra vonatkozó hatályos szabályozás, például a terhes adminisztratív követelmények, a papírmunka, a díjak és regisztrációs kötelezettségek tekintetében. A célország nem egyértelmű munkaerő-piaci szabályait szintén a határokon átnyúló szolgáltatás akadályának tekintik, különösen a kis- és közepes vállalkozások körében.
Ugyanakkor a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv alátámasztja a Bizottság 2016. évi munkaprogramjában bejelentett, a közúti szállítási ágazatra vonatkozó kezdeményezéseket. Az említett intézkedések célja elsősorban a közúti fuvarozást végző munkavállalók szociális- és munkafeltételeinek további javítása, elősegítve ugyanakkor a hatékony és tisztességes közúti szállítási szolgáltatásokat. A nemzetközi közúti fuvarozásban részt vevő kétmillió munkavállaló rendszeresen különböző tagállamok területén végez munkát rövid időszakok során. Ezzel összefüggésben a közúti szállítási ágazatra vonatkozó, soron következő kezdeményezéseknek elő kell segíteniük a szállítási ágazat munkaszerződéseire alkalmazandó szabályok pontosítását és érvényesítésének javítását, valamint kezelhetik azon különleges kihívásokat, amelyeket a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv rendelkezéseinek e konkrét ágazatban való alkalmazása jelent.
A munkavállalók kiküldetésére vonatkozó, korszerűsített jogalkotási keret hozzájárulna az európai beruházási terv végrehajtásával kapcsolatos, átlátható és tisztességes feltételek megteremtéséhez. A beruházási terv újabb lendület biztosítana a határon átnyúló szolgáltatásnyújtásnak, és ezáltal a képzett munkaerő iránti megnövekedett kereslet kielégítését eredményezi. A munkavállalók kiküldetéséről szóló, korszerűsített irányelv hozzájárulna ahhoz, hogy a beruházásokra a torzulásoktól mentes verseny feltételei között, és a munkavállalói jogok védelme mellett kerüljön sor.
Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia és Svédország közös levélben igényeltek támogatást ahhoz, hogy az „ugyanazon helyen folytatott ugyanazon munkáért egyenlő díjazás” elvének bevezetésével korszerűsítsék a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelvet. E tagállamok az alábbiakat javasolták:
- - módosítsák és bővítsék ki a szociális- és munkafeltételekkel, különösen a javadalmazással kapcsolatos, a kiküldött munkavállalókra alkalmazandó rendelkezéseket,
- mérlegeljék a kiküldetés maximális időtartamára vonatkozó korlátozás bevezetését, különös tekintettel a szociális biztonság koordinációjára vonatkozó uniós rendelet rendelkezéseivel történő összehangolásra,
- pontosítsák a közúti szállítási ágazatra alkalmazandó feltételeket,
- erősítsék meg az A1. jelű hordozható dokumentumba foglalt információbázis megbízhatóságát,
- javítsák a felügyeleti szervek közötti, határon átnyúló együttműködést,
- valamint segítsék elő a kiküldetés keretében megvalósuló színlelt önfoglalkoztatás elterjedtségére és hatására vonatkozó tanulmányt.
A magyar komrány, több térségbeli állam kormányával közös levélben érvelt amellett, hogy az 1996-os irányelv felülvizsgálata túl korai és azt el kell halasztani, amíg letelik a 96/71/EK irányelv érvényesítéséről szóló irányelv átültetésének határideje, valamint megtörténik az irányelv hatásainak gondos értékelése és elemzése. E tagállamok aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy az ugyanazon helyen folytatott ugyanazon munkáért egyenlő díjazás elve összeegyeztethetetlen lehet az egységes piaccal, mivel a bérszint különbségei a szolgáltatók versenyelőnyének egyik jogos elemét képezik. Ezenfelül álláspontjuk szerint a kiküldött munkavállalóknak szociális biztonsági szempontból továbbra is a kiküldő tagállam jogszabályainak hatálya alá kell tartozniuk, tehát nem hozható olyan intézkedés, amely felülírja a munkavállalók kiküldetése és az ebben az értelemben vett szociális biztonsági koordináció közötti kapcsolatot. Végezetül felszólították a Bizottságot, hogy csak akkor mérlegeljen intézkedéseket, ha alaposan elemezte a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás nehézségeivel és sajátosságaival kapcsolatos bizonyítékokat.
Értik! A magyar kormány szerint a fuvarozó cégek azért vannak versenyelőnyben, mert a magyar kamionsofőröknek ugyanazért a munkáért kevesebbet kell fizetni, mint Nyugat-Európában, ráadásul itt a szociális ellátórendszer is olcsóbb, ami szerintük így rendjén van! A kormány tehát a munkavállalók helyett a munkáltatók pártjára állt, a kemény munkát végző sofőrök meg így jártak. Hát szép! És még ez a kormány állítja magáról, hogy ők képviselik a baloldali értékeket is ebben az országban.