Egyre fokozódik a koronavírus járvány, s egyre nehezebbé válik mindennapi életünk. Nincsenek ezzel másképp sem az iskolák, sem pedig azok, akik használják - akiket mi iskolapolgároknak nevezünk. A digitális oktatás távolról sem diadalmenet, viszont az eddigieknél is nagyobb erőfeszítésre, s ebből egyenesen következően még több, sokkal több idő felhasználására készteti/kényszeríti a pedagógusokat, szülőket, diákokat. Folyamatosak a tanítók, tanárok jelzései, hogy rengeteg idejüket veszi el az órákra készülés, a feladatok összeállítása, azok ellenőrzése, a kapcsolattartás a szülőkkel, diákokkal. Mindez jócskán meghaladja a 22-26-32 órás munkavégzésről szóló elvárást. Az okos telefonoknak hála, számtalan pedagógus fekszik és kel telefonnal a kezében. Nem könnyebb a diákok helyzete sem, nem ritka, hogy általános iskolás(!) tanulók töltenek rendszeresen napi 8-10 órát a monitor előtt. Nem, nem azért, mert játszanak, csetelnek, vagy „bandáznak”, hanem mert feladataikat oldják meg…
Most talán a legnehezebb helyzetben az érettségire készülők vannak. Életük első – további pályájukat nagyban meghatározó – vizsgájára készülnek, ami amúgy is nagy para. Olyan, sosemvolt helyzetben teszik ezt, melyben nincs iskolarendszerű oktatás, nincs közvetlen, „face to face” kapcsolat a társakkal, pedagógusokkal. Elvileg közel (az internet az én barátom) ugyanakkor nagyon távol a segítség. Eddigi életük legnagyobb kihívására készülve magukra maradtak.
A kormányzat felelőssége ebben a helyzetben megkerülhetetlen. Egyértelműen, s lehetőleg néhány napon belül közölni kell, hogy mire számíthat, s mire készüljön a sok tízezer maturandus.
Annak segítése érdekében, hogy az oktatási kormányzat meghozza a megfelelő döntést, osztjuk meg, javaslatainkat velük és a nyilvánossággal. Véleményünk szerint a kormánynak kezdeményezni kell az érettségi rendjének átdolgozását, mert a jelenlegi helyzetben nincs lehetőség az írásbelik megtartására, s a szóbelik lebonyolítása is erősen kétséges. Ezért megfontolásra javasoljuk az alábbiakat:
- Az érettségin elérhető pontok kiszámítására tegyen javaslatot az OH, vagy az EMMI. Magunk részéről elfogadhatónak tartjuk, hogy a középiskolai tanévek (9., 10. és 11. tanév) végén, és a 12. tanév félévében – a továbbtanulás szempontjából releváns tárgyakból – elért eredményeket vegyék figyelembe, és így állapítsák meg a felsőoktatásba bejutáshoz szükséges pontszámokat.
- Amennyiben ez valamiért nem elfogadható a kormány számára, akkor sajnos csak az a megoldás marad, hogy törölni kell a 2020 tavaszán esedékes érettségit, s azt át kell tenni az őszi időszakra. Akkorra minden bizonnyal lecseng a járvány és az érettségik biztonsággal lebonyolíthatók. Pótérettségik megtartását még a naptári év vége előtt biztosítsák.
- A második megoldás persze azzal jár, hogy egyszeri kivételes alkalommal, a felsőoktatásban csak keresztféléves képzést lenne érdemes indítani. Ebbe az őszi érettségi időszakot valamilyen ok miatt nem teljesítők is be tudnának kapcsolódni. Persze ez meg a felsőoktatás rendjét borítaná fel hosszú évekre, ezért is erősen megfontolandó az első javaslatunk!
- Az érettségit követő felsőfokú szakképzésben továbbtanulni kívánók számára az első megoldásnak van csak értelme.
Az érettségi kérdésével azonos jelentőségű probléma a Nemzeti alaptanterv bevezetésének ügye is. Arról a Nat-ról beszélünk, melynek társadalmi, szakmai egyeztetésen átesett utolsó verzióját 2019-ben a Takaró Mihály által vezetett munkacsoport jelentősen átdolgozott, s melynek bevezetésével kapcsolatban a szakmai, diák és szülői szervezetek túlnyomó többsége tiltakozását fejezte ki. Mindezeket figyelmen kívül hagyva adták ki az erre épülő kerettanterveket, s várják el az iskoláktól, hogy azok figyelembevételével módosítsák helyi tanterveiket, majd ezekre alapozva rendeljék meg a következő tanév tankönyveit, munkafüzeteit. Mivel a koronavírus okozta veszélyhelyzetben az iskolarendszerű oktatást felváltotta a digitális tanrend, nincs se mód se lehetőség, de idő sem, a helyi tantervek átdolgozására. Ezért:
- Kezdeményezzük a Nat bevezetésének elhalasztását/felfüggesztését, mert: az alaptantervi egyeztetésekhez viszonyítva sem zajlott le a kerettantervekkel kapcsolatban semmilyen szakmai vita.
- A pedagógusok számára a megváltozott oktatási rend kialakítása és működtetése (gyakorlatilag mindenféle segítség nélkül) mérhetetlen mennyiségű túlmunkát igényelt/s igényel folyamatosan.
- Nincs lehetőség szakmai egyeztetésre, közös álláspont kialakítására, munkaközösségi és tantestületi szinten sem. Elképzelhetetlen, hogy ilyen körülmények között megfelelő szintű szakmai anyagok készüljenek az új Nat kapcsán.
- Normál esetben erre a két napból álló tavaszi szünetben kellene előkészülni, majd ezt követően az iskolákban kerülne sor ezek összecsiszolására, elfogadására, s ezek ismeretében a tankönyvrendelésekre. Mivel ezekre nincs mód, a következő tanév elkezdése komoly szakmai akadályokba ütközik.
A koronavírus járvány eddig nem tapasztalt kihívások elé állít mindannyiunkat. Elképesztő a döntéshozók felelőssége az ország jelene és jövője kérdésében. Mindez hatványozottan érvényes a „kiművelt emberfők”, a „szellem napvilága” esetében, ezért ajánljuk javaslatainkat a kormány figyelmébe. Bízunk benne, hogy a közös felelősségvállalás kötelezettsége felülkerekedik a pártpolitikai hiúságon.
A szerzők: Mendrey László (A PDSZ volt elnöke), Szabó Szabolcs (országgyűlési képviselő)