Az osztatlan közös tulajdonú földek sok problémát okoznak Magyarországon. Problémát okoz a mezőgazdaságilag hasznosított termőföldeken (hiszen sokszor nem lehet elérni a tulajdonosok egy részét, akivel haszonbérleti szerződést lehetne kötni), valamint a zártkerti ingatlanok esetében is. Ez utóbbiak esetében sokszor azért nem történt meg a törvényes határidőig (2017. december 31-ig) az átminősítés, mert a tulajdonosok egy része nem volt elérhető, így nem tudott nyilatkozni. Az osztatlan tulajdonú földek problémáinak kezelése tehát egyrészt a mezőgazdasági termelés szempontjából is fontos, másrészt a zártkerti ingatlanokban élők életének megkönnyítése miatt is. A tulajdonosok egy részének elérhetetlensége miatt ugyanis ma nehézkes még az érintett földek adás-vétele is, illetve sok olyan gazdálkodó van, aki bérlőként kihasználja a rendezetlen helyzetet (vagyis a tulajdonosok egy részének elérhetetlenségét, vagy egyszerű érdektelenségét).

Jelen módosítás az erdő- és mezőgazdasági hasznosítású földekre, valamint a tanyákra terjed ki. A törvény erejénél fogva megosztással megszűnne az osztatlan közös tulajdon, és mindenki automatikusan be lenne jelentve tulajdonsoként a saját nevére kialakított ingatlanon. Egy egyszerűsített eljárással oldanák ez meg, vagyis a telekalakítási szabályokat esetükben nem kell alkalmazni (ez elég bonyolult eljárás egyébként, hiszen földmérőt kell fogadni, nyilatkoznia kell az illetékes jegyzőnek, hogy nem ellenzi, be kell nyújtani egy kérvényt a földhivatalhoz, majd azt hosszú hónapok után bírálják el, emelkedik jogerőre, és jegyzik be a telekkönyvbe, ráadásul mindez sok pénzbe is kerül). Magát a megosztást bármelyik tulajdonos kezdeményezheti, bár néhány kivételes esetben el kell majd utasítani a kérelmet (széljegyzet van a tulajdoni lapon, tulajdonátruházás van folyamatban stb.). Az eljárás díja: 15000 forint.

A megosztás kezdeményezőjének írásban tájékoztatni kell a többi tulajdonostársat, de ha azok elérhetetlenek, akkor ez mellőzhető. Ez a nagy újdonság ebben a törvényben, mert korábban az elérhetetlen tulajdonostársak miatt szinte semmit sem lehetett elintézni. További újítás, hogy ha valakinek a születési ideje óta eltelt 120 év, az automatikusan elérhetetlennek veszik majd. Értelemszerűen az elért tulajdonostársak között egy hivatalos egyezséggel kell megerősíteni az ingatlanmegosztás módját (egy osztóprogrammal alakítják majd ki informatikusok az új telekrészeket). Ehhez a tulajdonosok egyszerű többsége szükséges, és aki elérhetetlen, azt úgy kell venni, hogy hozzájárult. Ez is nagyban megkönnyíti és meggyorsítja majd az eljárás lefolytatását. Ha ugyanazok a tulajdonosok több parcellában is tulajdonosok egyszerre, akkor kvázi tagosításban is megállapodhatnak, így a földcsere bonyolult szabályait figyelmen kívül hagyva tudják nagyobb tagokban kiméretni a tulajdonukat.

A kialakított új ingatlanokhoz természetesen szolgalmi jog jár az oda vezető út tekintetében, bár erről egyezséget is lehet kötni az eljárás során. Szóval az új földek mindenképpen megközelíthetők lesznek.

Egy rizikós része van ennek a szabályzásnak: az újonnan kialakított ingatlan szőlő, kert, gyümölcsös, nádas esetében nem lehet kisebb 3000 nm-nél, erdő és művelés alól kivont területek esetén 10000 nm-nél, illetve zárkerti ingatlanoknál 1500 nm-nél. Ahol ez nem valósítható meg, ott ún. bekebelezést kell alkalmazni, vagyis a tulajdonosok megegyezhetnek arról, hogy lemondanak más javára, hogy egy kézben kialakuljon a minimális terület. Ha többen szeretnének bekebelezni tulajdonrészt, akkor azt kapja meg, aki többet ajánl. Ha senki nem akarja bekebelezni, akkor az kapja meg kötelezően, aki kezdeményezte az egész eljárást. Ha a tulajdonos nem elérhető, akkor a pénz letétbe kerül. Ha az ingatlan teljes területe nem éri el a minimálisan előírt területeket, akkor bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a bekebelezést. Ha többen is kérik, akkor az ingatlant legnagyobb mértékben használó kapja meg. Ha több azonos mértékű használója van az ingatlannak, akkor a nagyobb tulajdoni hányadú kapja meg. Ha több hasonló tulajdoni hányadú tulajdonos van, akkor a legfiatalabb kapja meg. Értelemszerűen a bekebelezett föld értékét az értékbecslési szakvélemény alapján ki kell fizetni. Ha nem elérhető más tulajdonostárs, akkor letétbe kell helyezni.  Gyakorlati értelemben tehát az jár jól, aki kezdeményezi az egész eljárást, és egyébként is a legnagyobb használója az osztatlan földnek. De egyben a nem elérhető tulajdonosok miatt kialakult lehetetlen helyzetet rendezi a javaslat, bár teret adhat az ügyeskedésre is. Persze ezt kivédeni nem nagyon lehet. Azért igyekszik ennek elejét venni a jogalkotó: csak olyan tulajdonostárs kaphat önálló tulajdont, aki legalább három éve tulajdonos az osztatlan közös földben, vagy örökölt, vagy közeli hozzátartozótól vásárolt.

Végül pedig hagy egy érdekes kiskaput a törvény azzal, hogy az eljárás akadályoztatása esetén lehetőséget ad az állami kisajátításra. Vagyis ha valamelyik tulajdonos kezdeményezi az eljárást, de 2 év alatt nem zajlik le, vagy a tulajdonosok száma meghaladja a százat (illetve ha 30 főnél több tulajdonos van, és a tulajdonosok számának és a földterület nagyságának hányadosa 1-nél kisebb), akkor kezdeményezni lehet majd az állami kisajátítást. Magyarul a legnehezebb helyzetben, gyakorlatilag nem osztható földek állami tulajdonba kerülnek át, pontosabban a Nemzeti Földalapba kerül.