Ma volt a Kulturális bizottságban Baán László tájékoztatója az új múzeumi negyed legfrissebb változatáról. Annyira friss ez a verzió, hogy most hozták csak nyilvánosságra az kormány legújabb döntését ezzel kapcsolatban, ami megint új elemeket tartalmaz, illetve több korábbi elemet vet el. A fene tudja már követni, hogy mi is fog pontosan épülni. Egy biztos: kb. 200 milliárd forintért (ez majd' 20 Nagyerdei Stadion ára) teljesen átépítik, pontosabban beépítik a Városligetet. A teljes projektlistát még csak most nézegetjük, de egy biztos: a Magyar Fotográfia Múzeum és a Magyar Építészeti Múzeum lekerült a listáról, a Néprajzi Múzeum eltolódik a Felvonulási téren a Műcsarnok felé, míg az Ajtósi Dürer sor felől egy új színházépület lesz majd. És persze a bizottság kormánypárti tagjai megakadályozták, hogy országgyűlési képviselők kérdezhessenek, ami finoman fogalmazva is szokatlan, és udvariatlan megoldás. Ez a fideszes nyilvánosság és átláthatóság. Na de nézzük sorban az eseményeket.
A tájékoztató elején Baán László röviden felvázolta a projekt eddigi állását. Szerinte egy kormányzati nagyberuházás esetében példátlan módon egy négyéves előkészítés után jutottak el a kivitelezés megkezdéséhez. Szerinte minden a széles nyilvánosság előtt zajlott és zajlik. Szerinte nem a Liget beépítéséről, hanem a felújításáról szól maga a projekt. Elővezetett egy zavaros elképzelést arról, hogy szerinte nincs még olyan városi szövet Európában, amely sűrű beépítés mellett tartalmaz kulturális intézményeket (máskor meg azt emlegette, hogy egyébként is csak a peremére építenek). Ráadásul később kérdésemre elővezette, hogy az irodákban üldögélő „okos” urbanisztikai szakemberek véleménye itt nem is fontos, merthogy itt valamiféle történelmi előzmények okán joguk és lehetőségük van beépíteni a teret, mert bő egy évszázada intézmények vannak a ligetben (múzeumok, állatkert, jégpálya stb.), illetve a körül. Csak ugye az a helyzet, hogy a városrendezés és a városfejlesztés egy szakma, aminek megvannak a maga szabályai, amit az urbanisták, városépítészettel foglalkozó szakértők értenek és képviselnek. Lehet úgy csinálni, hogy a Magyar Urbanisztikai Társaság véleménye smafu, meg le lehet szólni pl. Zoboki Gábort és Erick van Egeraat véleményét, csak nem sok értelme van. Annak meg pláne nincs teteje, ha az ott élők véleményét nem veszik figyelembe. Kiderült ugyanis, hogy a helyi tiltakozó civilek véleményét nem vették figyelembe. Ők ugyanis nem a Liget beépítését, hanem a Liget fejlesztését szeretnék elérni (járdák építését, közvilágítás fejlesztését, futókör építését, toalettek építését stb.).
Baán László megint amellett érvelt, hogy itt a zöldterület aránya még nőni is fog. A probléma csak az, hogy itt inkább egy trükkről van szó. Egyrészt az épületekkel beépített terület nőni fog, ez tény. Egyes most lebetonozott felületek füvesítésével tudják csak ezt elérni, hiszen néhány épület zöldterület beépítésével fog járni. Például az Olof Palme sétány szűkítésével. Arról nem is beszélve, hogy a most részben parkolóként funkcionáló burkolt felületek kiváltására nincs valós elképzelés. Senki nem tudja, hogy a most ott parkoló személygépjárművek, a turistákat oda szállító buszok (melyekből egyre több lesz a projekt támogatói szerint) hol fognak parkolni a jövőben. Ezt nem ártott volna előre átgondolni.Arról nem is beszélve, hogy az egész terv bűzlik a ferdítésektől. Még a látványtervek is úgy készültek el, hogy 40 méter magas épületek alig nyúlnak túl a 20 méteres lombkoronaszinten, ami nyilvánvaló vizuális csalás.
A felvezető előadás után többen is hozzászóltunk a tagok részéről. Azt senki nem vitatta, hogy a Liget fejlesztésére (nem beépítésére) szükség van. Egyetértettünk szerintem abban is, hogy a kulturális projektek fontosak, és egy ilyen hosszú távú múzeumfejlesztési projektre szükség van. Egyetértünk szerintem abban is, hogy mivel ez egy hosszú távú projekt, ezért azt biztosan nem a mostani kormánypártok fejezik majd be, ezért célszerű lenne egyetértésre jutni. Hiller István mondta azt, hogy olyan projektet kellene elindítani, amelyre a végén mindenki büszke tud lenni, pártállástól függetlenül. Ennek azonban most nincsenek meg a feltételei. A projekt kapcsán kezdettől fogva szakmai és társadalmi ellenállás van ebben a formában, de ez nem érdekli a kormányt. Azt is át kellene beszélni, hogy a vár és a Városliget átépítése és funkcióváltása miként kapcsolódik egymáshoz.
Én a következőket kérdeztem meg:
1, Mi okozta a társadalmi egyeztetés hiányosságait, hiszen láthatóan egyes civil szervezetek nem kaptak lehetőséget az egyeztetés során mondanivalójuk kifejtésére, még akkor is, ha azt 20 ezer aláírással támogatták meg
2, Sikerült-e a szakmával (Magyar Urbanisztikai Társaság) átbeszélni azokat a szakmai ellenérveket, melyek alapján a szakma elhibázottnak tartja a projektet.
3, Mi a pontos projektlista? Végül mi épül a Ligetben?
4, Hogyan fogják megoldani a parkolást és a tömegközlekedést a térségben, mert láthatóan az alkalmatlan lesz a várt nagyszámú turista kiszolgálására?
Baán László válaszai előtt még Tóth Csaba (MSZP) és Schmuck Erzsébet (LMP) próbált kérdezni. Mivel ők nem tagjai a bizottságnak, ezért ilyenkor a bizottságnak szavazni kell arról, hogy ezt megadja-e. Pósán László (Fidesz) javaslatára – miszerint kevés a rendelkezésre álló idő – nem adtak szót nekik. Ami felháborító dolog, hiszen megválasztott képviselőknek, pláne egy érintett egyéniben bejutott képviselőnek illik szót adni. Eddig nem volt szokás a szájkosár alkalmazása. Egyedül Várnai László, a helyi civileket képviselő zuglói önkormányzati képviselő kapott szót. Ezen kicsit meg is sértődött Baán, mert nem nagyon akarta átvenni a 20 ezer tiltakozó aláírást, majd később azt állította, hogy ez a 20 ezer aláírás az ő álláspontját támasztja alá. Várnai amellett érvelt, hogy földhözragadt fejlesztésre lenne szükség, nem beépítésre. Felhívta a figyelmet a torz látványtervekre, a városfejlesztési elképzelésekkel szembemenő fejlesztési koncepcióra, a társadalmi egyeztetés hiányára.
Ezek után jött a kb. 20 perces viszontválasz. Baán továbbra is mellébeszélt, a konkrét kérdésekre nem nagyon adott választ. Továbbra is azt bizonygatta, hogy itt nem a szakértők ellenkezésével kell foglalkozni, akik csak egy szobában üldögélnek. A Városliget szerinte mindig is fel volt töltve intézményekkel, így ők most csak ezt a történelmi vonalat viszik tovább. Egyébként is mindig mindenhol tiltakoznak a nagyberuházások ellen, aztán megszokják. Ráadásul szerinte a turisták növekvő számából 15 év alatt visszatérül a beruházás költsége (amit szintén vitatnak a szakértők). Egyvalami biztos, Baán nem turisztikai szakértő, mert elég felületes és zavaros volt amit ezzel kapcsolatban előadott. Végül pedig határozottan megvédte az 56’-os emlékművet (a vizuális műveltség területén hiányossággal rendelkezők miatt még el is magyarázta az emlékmű koncepcióját), valamint az egyházi támogatás hiánya miatt elvetette a Regnum Marianum újjáépítését.
És itt vége is lett az ülésnek. Szóval érdekes volt az egész. Én magam nem vagyok a múzeumépítés ellen, hiszen kulturális fejlesztések nélkül soha nem jutunk előrébb. Még azt sem vetem el, hogy bizonyos fejlesztésekre most van szükség, amikor nincs igazán pénzünk erre. A gond ott van, hogy rossz a kiválasztott helyszín, és nem igazán sikerült szakmai és társadalmi támogatottságot a projekt mögé állítani. Persze pl. a néprajzos szakma támogatja az új Néprajzi Múzeum felépítését. Bolond lenne nem támogatni, hiszen ez lenne az első kifejezetten erre a célra tervezett épület. A gond ott van, hogy a városfejlesztéssel foglalkozó szakértők, valamint a helyi civilek a kiválasztott helyszínt vitatják. Szerintem joggal. Szóval valódi és érdemi egyeztetéseket kellene végre indítani, nem pedig mellébeszélni. Egyszerűen kompromisszumra kellene törekedni.
Én nem kérdőjelezem meg Baán elkötelezettségét egy ilyen kulturális projekt mellett. (Intézményvezetői képességeit meg pláne nem). Az alapvető célokban is igazat tudok adni neki. A jelenlegi formájában azonban ez így nem stimmel.
