A letelepedési kötvények ügye semmi más, mint egyszerű lopás. Ezt a lopást pedig a Fideszes gépezet teljes erőből fedezi, ezért nem is engedték, hogy hivatalos vizsgálóbizottság alakuljon az Országgyűlésben, így egy nem hivatalos „árnyékbizottság” állhatott csak fel. Ennek nevében kerestem meg kérdéseinkkel Barcza Györgyöt, az Államadósság Kezelő Központ vezetőjét, hogy adjon tájékoztatást a letelepedési kötvények ügyéről, és némi huzavona után érdekes válaszokat kaptunk.

Először is bebizonyosodott, hogy Barcza György nem ért az értékpapírokhoz. Feltettük ugyanis azt a nyilvánvaló kérdést, hogy milyen szakmai érvek döntöttek amellett, hogy a letelepedési kötvényeket diszkont értékpapírként és nem hagyományos kamatozó értékpapírként bocsátották ki? Barcza György erre ezt a választ adta:

„A diszkont államkötvény is kamatozó, mint pl. a Diszkont Kincstárjegy”

Na most ugye azt már a közgazdasági szakközépiskolákban is megtanítják (mint ahogy jómagamnak is volt szerencsém ezt elsajátítani), hogy a diszkont értékpapír nem kamatozó értékpapír, amit névérték alatt bocsátanak ki (diszkontált áron), és a futamidő végén névértéken váltják vissza. De ha nekem és a középiskolás tananyagnak nem is hiszi ezt el Barcza György, akkor javaslom olvassa el például a saját honlapjukon található definíciót a Diszkont Kincstárjegyről (lásd itt) Nevezett definíció így kezdődik: „A Diszkont Kincstárjegy 3 és 12 hónapos futamidejű, nem kamatozó értékpapír, mely névérték alatt, diszkont áron kerül kibocsátásra 10.000,- Ft-os alapcímletben.” Egyébként anno pont azért fejlesztették ki ezt a terméket (emlékeim szerint az Egyesült Államokban), mert a diszkont értékpapírok esetében hozamot és nem kamatot számítanak, így más adószabályok vonatkoztak rá. Azt már meg se merem pendíteni, hogy vajon Barcza György tisztában van-e a hozam és a kamat közötti különbséggel? Ez már egyetemi tananyag.

Felmerülhet az olvasóban a kérdés, hogy miért olyan fontos ez egyáltalán? A válasz egyszerű: azért, mert a diszkontált áron történő értékesítés a lopás meggyorsítását szolgálja. Azt történik ugyanis, hogy a 300 ezer eurós államkötvényt (pontosabban államkötvényeket) a közvetítő cégek diszkont áron (kb. 270 ezer euróért) veszik meg, de 300 ezer eurót kérnek el a letelepedési kötvényért fizető ügyfelektől. Vagyis egyből be tudnak zsebelni kb. 30 ezer eurót. Azért ez már nem olyan rossz üzlet. És akkor a közvetítői jutalékról még nem is beszéltünk, ami még ennél is nagyobb összeg. Sőt, a közvetítő cégek újabban elkezdték előbb részletre, majd a már korábban eladott kötvények részén szerzett lopott pénz visszaforgatásával fél áron értékesíteni a letelepedési kötvényeket, így további extraprofitra tesznek szert.  Ez a konstrukció egyedül egy szereplőnek nem előnyös: a kibocsátónak. Na erről szerettük volna megtudni Barcza György szakmai véleményét, de hát szakmai válaszokat az alapvető szakmai kompetenciák hiányában nem is kaphattunk.

Mit tudtunk meg ezen kívül? Egyrészt Barcza György nem volt hajlandó elismerni, hogy 2014 nyara óta a letelepedési kötvények kibocsátásával drágábban jutunk forrásokhoz, mert garantálják a legalább 2 százalékos hozamot. Egy légből kapott számot citálva csak annyit volt hajlandó közölni, hogy szerinte 2013 óta 1.629.458.981 milliárd forintnyi kumulált kamatnyereséget értek el. Hogy ezt miként sikerült kiszámítani, mivel hasonlították össze a letelepedési kötvények hozamát, az örök rejtély maradt. Valószínűleg egyszerűen leírtak egy számot, oszt jó napot! Az általunk eddig megkérdezett szakértők mindenesetre határozottan állítják, hogy 2014 óta valahol a 10 milliárd forint körül lehet a veszteség, ami a letelepedési kötvények piacinál jóval magasabb hozama miatt képződött. Ráadásul arról a nem elhanyagolható tényről eddig nem is beszéltünk, hogy eleve nem érdemes az utóbbi években devizában eladósodni. Ezt maga Barcza György is leírja a válaszában, amikor ezt írja:

„2010-ben a magyar államadósság devizarészaránya 50% volt, jelenleg 25%”

Tessék mondani, akkor miért bocsátották ki euróban letelepedési kötvényeket, ha egyszer a devizában denominált adósság csökkentését találják jónak? Direkt károkat akartak vele okozni? Vagy Rogán és Habony rájuk parancsolt?

Sajnos a Barcza György által adott többi válasz is a bullshit kategóriába sorolható, amikre már kár is időt vesztegetni. Megkaptunk azonban a letelepedési kötvényeket közvetítő cégekkel kötött szerződéseket, melyek meglehetősen furcsának bizonyultak. Bár lelkesen kitakartak minden általuk kényesnek tartott részt, de azért pár dolog nem marad rejtve:

o   Egyrészt néhány szerződésen egyszerűen nincs pecsét. Én nem vagyok pecsétmániás, de azért ez felvet pár kérdést.

o   A szerződésekben nincsenek átvezetve a Gazdasági bizottság által jóváhagyott változtatások (pl. az értékesítési célterület változása, vagy éppen a szerződés felbontására utaló záradék)

o   A szerződések 3. számú mellékletét egy esetben sem adták át. Ez a melléklet tartalmazza a kibocsátási tájékoztatók (ebben az esetben információs összeállításnak nevezik), mert szerintük zártkörű jegyzésnél ez üzleti titok. Persze a magyar jogszabályok szerint ez nem igaz, de szerintük az nem számít.

o   A szerződéseket a Rogán vezette Gazdasági bizottság döntését követően elvileg 15 napos határidővel kellett volna megkötni, ennek ellenére ezt többnyire jócskán túllépték (A HSSDF-nél pl. március 4-én született határozat a bizottságban, de csak 2013 április 9-én írták alá. Az Arton Capital esetében 2013. május 23-án döntött a bizottság, de csak  2013. augusztus 29-én írták alá. Azt Euro Asia esetében 2013. június 10-én született határozat, de csak augusztus 22-én írták alá, ráadásul nem a tulajdonos Raj Rafael, hanem az Engel Ügyvédi iroda. Az S&Z Program Limited estében 2013. június 10-én született határozat, de csak július 25-én írták alá a szerződést. stb.)

o   Érdekes módon a legtöbb kötvényt jegyző, főleg a kínai piacon aktív HSSDF-fel kötött szerződés eltér a többi szerződéstől. Mindez azért érdekes, mert az eddigi információink szerint ez a cég, illetve a cég menedzsmentje áll az egész biznisz kiagyalása mögött. Ennek a cégnek az egyik képviselője foglalt egyébként helikoptert Habony Árpádnak Hongkongban, amikor arrafelé utazgatott az aktuális barátnőjével.

Barcza György egy érdemi választ adott a válaszában, nevezetesen azt, hogy nincsenek szerződéses jogviszonyban a Kosik Ügyvédi Irodával és Kertész Balázzsal. Ez az az ügyvédi iroda, amelyik az Index információi szerint megszövegezte a letelepedési kötvények forgalmazását lehetővé tévő jogszabályt, ők tesznek zsebre a Figyelő információi szerint kötvényenként 5000 eurós adminisztrációs díjat, és itt dolgozott az a Kertész Balázs, akit az Index nemes egyszerűséggel csak Rogán sötét oldalának titulált.

Szóval ezeket tudtuk meg Barcza Györgytől. Értékelhető választ alig kaptunk, de az egyértelműen kiderült, hogy az alapfogalmakkal sincs tisztában. Ez a Századvég, meg a Napi Gazdaság élén talán nem okozott problémát, de azért az ÁKK ennél egyel komolyabb intézmény. Legalábbis annak kellene lennie.