Szögezzük le, hogy nem teljesen normális, hogy 19 előterjesztést tárgyalunk egy kalap alatt. Értem én, hogy így sok szempontból egyszerűbb és gyorsabb lezavarni a parlamenti vitát, csak épp’ semmi értelme. Mert nem lehet egy hozzászólásban, egy vitában 19 törvényt részletesen elemezni, és részletesen elmondani, hogy mi a probléma velük, vagy épp’ mi a jó bennük. Még a majdnem egy kaptafára épülő egyetemi kiszervezésekről szóló javaslatok esetében sem lehet ezt megtenni, hiszen azok egyrészt nem pont ugyan olyan tartalmúak (van ahol a fenntartó alapítvány is kap ingatlanvagyont, van ahol nem. Van ahol üzletrészt vagy részvényt kap a fenntartó alapítvány, van ahol nem. Van ahol egyházi fenntartásba adják az egyetemet, van ahol alapítvány kapja. Van ahol labdarúgó akadémiát és stadiont is kap a fenntartó alapítvány, van ahol nem.). Ráadásul minden egyet felsőoktatási intézmény estében érdemes lenne részletesen végigvenni, hogy pontosan miként is történt ez az „önkéntes” jelentkezése. Mert azért valljuk be őszintén, hogy ez sok helyen suttyomban történt, amit az egyetemi polgárság (ami az egyetemen dolgozó és tanuló emberek közösségét jelenti) nem igazán tudott véleményezni. Szóval azt az érvet, hogy ezt az egyetemek kérték, és itt önkéntes dologról van szó, felejtsük el. Mert nem igaz. Az egyetemi polgárság sehol nem nyilatkozott úgy, hogy ők ezt szeretnék. No, pláne a konkrét kiszervezési javaslat is a minisztériumból jött. Ez dokumentálható. Tehát tény. Vagyis volt egy minisztériumi javaslat, amit a rektorok és a kancellárok elvittek a szenátusok, meg a kari vezetők elé, és letették az asztalra. Néhol prezentálták ezt csak úgy, hogy van egy ilyen javaslat, és gondolkodjunk el ezen. Máshol meg kerek perec közölték: ez fog történni. És pont.  Tehát: az ötlet az ITM-ből jött, a javaslatot az ITM dolgozta ki, a szenátusok csak utólag bólintottak rá erre. És ugye tudjuk, hogy van olyan eset, amikor azt szeretné az ember, amiről megtudja, hogy ő azt szeretné.

• És akkor itt jelzem – kicsit előre ugorva a gondolatmenetemben - , hogy egy kormányváltás után az első feladatunk azt lesz majd a felsőoktatás terén, hogy a kiszervezett egyetemek egyetemi polgárságát meg fogjuk kérdezni: ők mit is szeretnének pontosan? És szerintem tudunk majd olyan javaslatot tenni, és az alapján olyan kompromisszumos megoldást közösen kidolgozni, hogy a most kiszervezett egyetemi közösségek vissza akarnak majd térni az állami fenntartásba. Vagy keresünk egy harmadik megoldást.

Na de vissza az eredeti kezdő gondolatomhoz, miszerint nem lehet 19 előterjesztést egyszerre tárgyalni. Azt már kiveséztem, hogy az egyetemi kiszervezésekre készült javaslatok is igen eltérőek. Ezektől pedig teljes mértékben eltérnek a nem felsőoktatási feladatokat ellátó új vagyonkezelő alapítványok ügye. Ezeknek végképp eltérő lesz a feladatuk, a céljuk, teljesen más a tulajdonukba adott vagyonelemek köre. Egyszerűen nem lehet egy vitában ezeket egységesen kezelni. Mi köze van egymáshoz pl. a MOL menedzsment hátsójának védelmére létrehozni kívánt MOL-Új Európa Alapítványnak, a sok ezer hektáron gazdálkodó Mezőhegyesi Ménesbirokot tulajdonba kapó Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak, meg mondjuk a piliscsabai kiürült egyetemi campust tulajdonba kapó Makovecz Campus Alapítványnak? Az égvilágon semmi. No pláne teljesen más történet az, amit a Felsőoktatási salátatörvénybe írtak bele, miszerint a Thália Színház Nonprofit Kft-t megkapja a Millenáris Alapítvány.

Összefoglalva: ennek a vitának így, ebben a formában az égvilágon semmi értelme nincs.

Feltehetjük a kérdést, hogy miért csinálják ezt pontosan?

Egy dolog biztosan kijelentkező: nem azért, amit a kormánypárti képviselők, meg az előterjesztő el szokott mondani. Értelemszerűen az egyetemek esetében szó nincs arról, hogy itt valamiféle haladó nyugati hagyományt vennénk át, és alkalmaznánk. Ilyen típusú állami alapítványok, amiknek a kuratóriumába saját magukat és többségében a haverjaikat nevezik ki, nincs sehol. És olyan sincs, hogy annyi egyetem marad állami fenntartásban, amit egy óvodás is meg tud számolni. Mert egészen pontosan 6 – azaz hat – állami felsőoktatási intézmény marad, és közülük is csak kettő számít érdemi méretű egyetemnek. Az ELTE és a BME. És az sem igaz, hogy itt valamiféle amerikai, vagy nyugat-európai modellt vennénk át. Megnéztem: Az USA-ban 4300 felsőoktatási intézmény van, ebből 1600 állami egyetem (tehát az intézmények kb. 40%-a) míg 2700 magánegyetem. A hallgatóknak pedig kb. a háromnegyede jár állami intézménybe. Nálunk az átszervezés megkezdése előtt 29 állami egyetem volt, és kb. 35 magánegyetem. A hallgatóknak pedig kb. a 90%-a volt állami egyetemi hallgató, és 10%-a nem állami. Most Na most ez borul fel, és a döntő többség nem állami egyetemi hallgató lesz a folyamat végén.  Vagyis az átszervezés előtt nagyjából ugyan az volt az intézmények megoszlása fenntartó szerint, mint az USA-ban. Most lesz teljesen más. Arról nem is beszélve, hogy a legjobb magánegyetemet, a CEU-t, pont önök üldözték el. (Cserébe meg most hoznak ide egy kínai állami egyetemet, annyi állami forrásból, amit egy évben kap a teljes magyar felsőoktatás). És azt is szövegezzük le, hogy az amerikai magánegyetemek boardjai (kvázi kuratóriumok) teljesen más logika alapján állnak össze. Ott nem párt nevezi ki őket, nem a saját tagjait és haverjait ülteti be oda.

A következő felmerülő érv, hogy így jobb lesz az egyetemek anyagi helyzete, valamint könnyebb a gazdálkodásuk

Az a nagy helyzet, hogy azt a plusz pénzt, amit most odaadnak a kiszervezett alapítványoknak, azt nyugodtan odaadhatták volna állami fenntartású egyetemként is az intézményeknek. A fizetések emelését akkor is meg lehetett volna adni, ha maradnak állami egyetemek. Az egyetemek gazdálkodását is ésszerűbben meg lehetett volna szervezni úgy, hogy állami fenntartású egyetemek maradnak. Ezt az egyetemek egyébként hosszú évek óta kérték egyébként. Ezt tényleg kérték. Hogy hagyják őket gazdálkodni, és adjanak pénzt nekik béremelésre, ingatlangfenntartásra! De ők nem arra gondolat, hogy dobják őket oda fideszes kuratóriumoknak!

A másik felmerülő érv, hogy majd most mennyire autonómok lesznek az egyetemek

A valóságban az egyetemi autonómiát már hosszú évek óta építik le (egyesek szerint már hosszú évek óta nem is értelmezhető). Most az alapítványok kuratóriumai kapnak végtelen autonómiát, oda pedig a saját politikusaikat meg a haverjaikat ültetik be döntő többségbe (néhány dísznek oda állított ember kivételével), akiket aztán be is betonoznak. Az egyetemek költségvetéséről és SZMSZ-ről is a kuratóriumok döntenek majd. Azt pedig értelmezni sem lehet, hogy Nacsa Lőrinc szerint a kuratóriumot és az egyetemet nem lehet elválasztani egymástól, ezért szerinte nem lehet értelmezni azt, hogy a kuratórium kap autonómiát. A valóságban ugyanis a fenntartó alapítvány kuratóriuma nem része az egyetemi közösségnek, ezért az ő autonómiájuknak az égvilágon semmi köze nincs az egyetemhez.

Mi a fő probléma? Az, hogy a fideszes kinevezettek törvénycsomag révén bebetonozzák magukat az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumaiba

Eddig csupán lehetőség volt az, hogy az alapítói jogokat az alapító átadja a kuratóriumnak, mostantól ez kötelező lesz. Amiről aztán le sem mondhatnak, át sem adhatják. Magyarul a kuratórium tagjain kívül az égvilágon senki nem szólhat majd bele, hogy ők mit csinálnak. A szenátusok szemét meg kiszúrják azzal, hogy a felügyelőbizottságba delegálhatnak egy tagot. Hát már elnézést, de ezt az egyetemi polgárság arcul csapása. Ezt nem lehet máshogy értelmezni.

Arról meg nem is beszélve, hogy most jöttek rá csak arra, hogy az alapítványi funkcionáriusok estében nem stimmelnek az összeférhetetlenségi szabályok. Mert sokfelé lelkesen felvették a havi magas tiszteletdíjat (ami egy egyetemi professzori fizetésnél is jóval magasabb a legtöbb esteben), de az nem jutott eszükbe, hogy egy polgármester estében ez nem teljesen törvényes. Lásd például a kecskeméti polgármester estét, aki a Neumann János Egyetemet fenntartó alapítvány felügyelőbizottságának a tajga lett 1,6 milliós havi fizetésért, csak éppen ezt nem tehette volna meg a törvények szerint. Na ezt most majd törvényesítik.

És azt is jegyezzük meg, hogy más módon is igyekeznek bebetonozni az alapítványokba saját magukat. Korábban már az alaptörvény módosításával is próbálták levédeni a kuratóriumok bebetonozását, most pedig a finanszírozását próbálják kétharmados törvénnyel fixálni. Azt csinálják ugyanis, hogy a 15-20 éves finanszírozási és stratégiai szerződéseket (melyek megkötésének lehetőségét már korábban beleírták a törvénybe) betonozzák be kétharmados törvénnyel. Vagyis ezek után az illetékes miniszter köt majd egy 20 éves szerződést, és a következő 20 éveben bármelyik kormány ettől el akarna térni egyoldalúan, akkor az alapítvány bírósághoz fordulhat, de a per alatt ideiglenes intézkedéssel kötelezni kell a bíróságnak a finanszírozás fenntartását. Magyarul azt akarják elérni, hogy a fideszes politikusokból, meg a többségében fideszes sleppből álló kuratóriumtól még a pénzt se lehessen elvenni.

Az előzőekben felvázolt problémák miatt mondom azt, hogy ez így nem megy! Persze, most ezt meg fogják szavazni, de azért ne gondolják, hogy ezt hagyni fogjuk. Nem fogjuk finanszírozni azt egy kormányváltás után, hogy a kiszervezett állami vagyon felett sajátjukként rendelkezzenek, és nem fogjuk finanszírozni ezeket az alapítványokat. Pénzt majd az egyetemek fognak kapni. Teljesen mindegy, hogy mit írnak bele ezekbe a törvényekbe, mert ezt a törvényesített lenyúlást nem fogjuk elfogadni. És mint a legelején mondtam: minden kiszervezett egyetem esetében az egyetemi polgárságot fogjuk közvetlenül megkérdezni arról, hogy ők mit szeretnének. És szerintem tudunk majd olyan ajánlatot fogunk tenni, ami után tényleg önként fogják azt mondani, hogy vissza akarnak majd jönni állami fenntartásba.

Összefoglalva: az az egész előterjesztés csomag tárgyalhatatlan, elfogadhatatlan. Annyira rossz és káros, hogy még arra sem érdemes, hogy módosító javaslatot nyújtson be hozzá az ember. Egy dolgot lehet csinálni: nemmel szavazni rá. A kormányváltás után pedig majd rendet kell tenni a felsőoktatásban. A nem felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok vagyonát pedig egyszerűen államosítani kell majd, és pont.