A fideszes többség a napokban módosította a levéltárakról szóló törvényt (egészen pontosan „A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról van szó). A módosítás lényege, hogy a kárpótlási és kárrendezési iratokat a Magyar Nemzeti Levéltár helyett a Szakály Sándor vezette Veritas Történetkutató Intézet illetékességébe kerül. A törvényjavaslat vitája során már látszódott, hogy mi a valódi célja a kormánypárti többségnek: egy új szaklevéltárat akarnak létrehozni. A vita során azonban ezt végig tagadták. Mind Hoppál Péter (államtitkár) a plenáris ülésen, mind Závogyán Magdolna (helyettes államtitkár) a Kulturális bizottság ülésén állította, hogy itt csak „irattározásról” van szó. Mikor többször is rávilágítottam, hogy a törvénymódosító szövege kifejezetten szaklevéltár létrehozásáról szól, akkor azt téves értelmezésnek nyilvánították. Mikor rákérdeztem mindennek a költségvetési vonzataira (hiszen egy szaklevéltárnak székház kell, ott raktárak és kutatószobák kialakítása szükséges, szakszemélyzetet kell felvenni stb.), akkor azt mondták: szó nincs erről, az iratok maradnak az eddigi helyükön. Se új épület, se új személyzet nem kell, rémeket látok. Az állították, hogy minden pont úgy történik majd, ahogy eddig volt, és ennek nincs költségvetési vonzata. (Most arról nem is beszélve, hogy ugyanerre hivatkozva a törvénymódosítás benyújtása előtt nem egyeztettek egy érintett érdekvédelmi szervezettel sem. Se a Magyar Levéltárosok Egyesületével, se a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetével nem egyeztettek, mert ugye szerintük itt szó nincs új levéltár létrehozásáról, ez csak egy irattározási kérdés. Mondjuk Semjén azt írta az előterjesztői levélben, hogy egyeztettek az érintett szakmai szervezetekkel, de a vita során Závogyán helyettes államtitkár helyre tette a dolgot: nem egyeztettek senkivel.)

Szóval ilyen előzmények után szavazta meg az Országgyűlés a módosítót, majd jött a nagy meglepetés: a törvény kihirdetésével egy időben megjelent a Magyar Közlönyben két kormányhatározat, amik mindenben igazolták a felvetéseinket: mégis új szaklevéltár jön létre, mégis kell nekik székház, és persze mégiscsak szükségük van központi költségvetési forrásra. Magyarul alig pár napon belül kiderült, hogy végighazudozták a vitát, simán átverték a Kulturális bizottság tagjait és minden magyar országgyűlési képviselőt!

De nézzük a részleteket:

1, ELSŐ HAZUGSÁG LELEPLEZŐDÉSE. Először is az egyik módosított kormányhatározatban (298/2015. (X. 14.) Korm. rendelete a VERITAS Történetkutató Intézet létrehozásáról szóló 373/2013. (X. 25.) Korm. rendelet módosításáról) egyértelműen az szerepel, hogy szaklevéltár jön létre:  

(3) Az  Intézet a  (2)  bekezdés szerinti iratanyag maradandó értékű iratainak kezelésére a  köziratokról, a  közlevéltárakról és a  magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben meghatározott állami szaklevéltárat működtet

2, MÁSODIK HAZUGSÁG LELEPLEZŐDÉSE. Másodszor kiderült, hogy mégiscsak kell ennek az új levéltárnak épület is. A (1745/2015) kormányhatározatban ez szerepel:

A Kormány felhívja a  Miniszterelnökséget vezető minisztert és a  nemzeti fejlesztési minisztert, hogy – a  VERITAS Történetkutató Intézet és a  Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság útján  – gondoskodjanak a VERITAS Történetkutató Intézet részére – irattára és levéltára elhelyezésére is alkalmas – székhely-ingatlan kiválasztásáról

Pedig a vitában többször kérdeztem, hogy milyen költségvetési vonzata lesz ennek, hiszen ha új szaklevéltár jön létre, akkor oda munkatársak kellene, épület kell, stb. Akkor letagadták, mondván minden marad a helyén, ergo nem kell új épület, meg új munkatársak sem, meg egyébként sem jön létre új levéltár. Szóval megint maguk állították ki a bizonyítványt, hogy hazudtak.

3. HARMADIK HAZUGSÁG: Harmadszor kiderült, hogy mégiscsak kellenek ennek az új szaklevéltárnak eszközök is. Ezért döntött a kormány a következőről:

A VERITAS Történetkutató Intézet szaklevéltári és irattári feladatainak ellátásával összefüggő működési feltételek biztosításához szükséges beszerzések lefolytatása során a  Kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek eszközbeszerzéseiről szóló 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozat rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

Ugye ebben az ominózus kormányhatározatban a Kormány az irányítása, vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél beszerzési tilalmat rendel el a beruházások keretében - kivéve kis értékű tárgyi eszköz - történő informatikai eszközök beszerzése, létesítése (rovatszáma K63), valamint az egyéb tárgyi eszközök beszerzése létesítésén belül (rovatszáma K64) a bútorok, személygépjárművek, és telefon beszerzése vonatkozásában.

Összességébe megállapítható, hogy orbitális nagy hazudozást folytattak a kormány tagjai az Országgyűlésben és a Kulturális Bizottság előtt. Úgy látszik nem elég a költségvetés által biztosított több mint 250 millió forint az idegenrendészeti ügyek emlegetésével elhíresült történész által vezetett Fideszes kutatóintézetnek. Úgy látszik, már a levéltárak sincsenek biztonságban a NER hű kiszolgálói előtt. A kérdéseink már csak a következők:

1, MI A FENÉT AKARNAK CSINÁLNI A KÁRPÓTLÁSI ÉS KÁRRENDEZÉSI IRATOKKAL EBBEN AZ ÚJ LEVÉLTÁRBAN? MIÉRT KELL KISAJÁTÍTANI 14 EZER FOLYÓIRATMÉTERNYI IRATOT? MIÉRT NEM KERÜLHETNEK AZ EGYÉBKÉNT A LEVÉLTÁRI FELADATOKHOZ ÉRTŐ MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁRNÁL EZEK AZ IRATOK?

2, MENNYIBE KERÜL AZ ADÓFIZETŐKNEK EZ AZ ÚJ LEVÉLTÁRI ÉPÜLET ÉS ANNAK ÜZEMELTETÉSE?

3, HOL FOG AZ ÚJ SZAKLEVÉLTÁR KIALAKÍTÁSÁNAK KÖLTSÉGE SZEREPELNI A KÖLTSÉGVETÉSBEN?

4, MIÉRT KELLETT VÉGIG HAZUDOZNI A VITA SORÁN?