Az előző bejegyzésemben részletesen leírtam, hogy mit mond a csepeli hév jövőjéről a főváros hosszú távú fejlesztési koncepciója. Egyértelműen látható volt, hogy Budapest hosszú távú fejlesztési koncepciójában szó sincs fonódó villamosról, valamint a hév nyomvonalán haladó villamos 2-es és 6-os villamos vonalára történő terelésről. Egyértelműen a nagy kapacitású Észak-Déli Regionális Gyorsvasút (magyarul 5-ös metró) építését tervezték. Az Unió felé is ezt akarták eladni támogatott projektként. (szolgálati közlemény: nálam elérhető az Észak-Déli Regionális Gyorsvasút déli szakaszának döntés-előkészítő tanulmánya, amit 2014-ben készített a Balázs Mór Bizottság a TRENCON- COWI – UTIBER Konzorcium közreműködésével.)

Nézzük most meg, hogy mit mond erről néhány csepeli fejlesztési dokumentum. Mert ugye az kiderült, hogy a polgármester mondandója igen zavaros (azt sem olvasta el, hogy a főváros által a napokban tárgyalt anyag egyértelműen leírja: Csepelre jórészt a régi Tátra villamosok jönnének, valamint az itt közlekedő járművek maximum 33%-a lenne alacsonypadlód és légkondicionált). Arról már nem is beszélve, hogy most már Tarlós István is csatlakozott hozzá a zavarkeltésben, mert már a Boráros téri átkötést is megkérdőjelezte. Konkrétan azt mondta, hogy még az is lehet, hogy a Haller utca-Mester utca nyomvonalon menne a csepeli villamos. Ezek szerint ő sem olvasta a közgyűlés által megtárgyalt anyagot, mert abban egyértelműen a boráros téri átkötés szerepel.

Na de nézzük inkább a csepeli anyagokat. A csepeli fejlesztési dokumentumok elemzése után elmondható, hogy a 2008-ban készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) egyértelműen az Észak-Déli Regionális Gyorsvasút mellett teszi le a voksát, vagyis a szentendrei hévvel történő összekötést tűzi ki célul. Azzal a megkötéssel, hogy olyan technológia beszerzését írja elő, melyek révén a szerelvények alkalmasak az későbbi 5-ös metró alagútjában is közlekedni, de Csepel területén a felszínen nem akadályoznák a szintbeli kereszteződésekben az autók mozgását (magyarul ne kelljen lámpás kereszteződéseket építeni pl. a Szent Imre téren). Egyben javasolja a hév vonal meghosszabbítását a temetőig.

Aztán 2010 őszén a Fidesz megnyerte Csepelen  az önkormányzati választásokat, és elkészítette a Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata gazdasági programja (2011-14) c. anyagot. Ebben sok szót nem vesztegetnek a hévre, legfeljebb annyit jegyeznek meg benne, hogy a Csepelt a belvárossal összekötő hév a kerület erősségei közé tartozik. Magyarul elfogadják az érvényben lévő IVS fejlesztési célkitűzéseit a hévvel kapcsolatban.

Pár évvel később, 2013-ban készült el a Csepeli Gyárváros fejlesztési stratégiája, melyet a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kht. készített. Ebben a hév korszerűsítését, és legalább a metró csatlakozásig történő továbbvezetését javasolja. Szó szerint ez szerepel benne a megvalósítandó feladatok között: „A csepeli HÉV 5. metróvá alakításának előkészítése, a csepeli Szent Imre tér környékén süllyesztett megoldással”

És most jutunk el a legfrissebb anyagokhoz. Csepel – hasonlóan sok más magyar településhez és kerülethez – 2015-ben állt neki elkészíttetni az Integrált Településfejlesztési Stratégiáját és az új Településfejlesztési Koncepcióját. Egyrészt a Megakom Stratégiai Tanácsadó Kft. által készített Csepel Településfejlesztési Koncepciójának 2015. augusztusi változata elérhető (a képviselőtestület szeptemberben hagyta jóvá). Ebben továbbra is a korábbi terveket viszik tovább, hiszen a hév pálya korszerűsítését, a kapacitásának bővítését, a temetőig történő meghosszabbítását írja elő. Másrészt ott van a szintén 2015-ben előkészített és elfogadott, a BBHE - BFVT - HÉTFA - Pestterv - Pro Régió - Városkutatás konzorciuma által összerakott Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS), amit szintén szeptemberben hagyott jóvá a testület) Ennek a részleteit is ismerem valamennyire, és az alapján nyugodtan állíthatom, hogy szintén hasonló regiszterben mozognak a szerzők (konkrétan a térségi szerepkört erősítő lehetőségek között említik az Észak-Déli Regionális Gyorsvasutat). Mondjuk lehet, hogy a napokban megpróbálják hozzáilleszteni az ITS-t és és a településfejlesztési koncepciót a fonódó villamoshoz, csak hát ugye akkor azt meg nem fog passzolni a korábban bemutatott fővárosi fejlesztési koncepcióhoz. Ellentmondás meg nem lehet közöttük. Ciki.

Mi a konklúzió? Látható, hogy a csepeli hév villamossá alakítása, valamint a 2-es és 6-os vonallal fonódó változata egy hirtelen ötlet, amit egy korábbi fejlesztési dokumentum sem tartalmazza. Mint már sokszor mondtam: ettől függetlenül lehet ez is egy megoldás, de várost nem így fejlesztünk. A városfejlesztés egy hosszú távú, átgondolt, valamilyen koncepcióra épülő tevékenység. Ha nem így csináljuk, akkor több kárt okozunk, mint amit elérünk a fejlesztésekkel. Szóval nem ártana szólni pár embernek, hogy inkább olvasgassák a fejlesztési dokumentumokat. Ha meg új elképelés van, akkor sok-sok új tanulmányt kell megrendelni, melyek elemzik az érintett térség gazdasági és demográfiai folyamatait, előrejelzik a várható közlekedési keresletet, megbecslik a modal split várható változását, majd erre építve megpróbálják megbecsülni a várható forgalmat a bevezetendő új vonalat, új technológiák kapcsán. Aztán ha jónak tűnik az ötlet, akkor módosítani kell a fővárosi fejlesztési koncepciót, majd ahhoz kell igazítani a kerületi fejlesztési dokumentumokat. Hát valahogy így.

UPDATE: mikor a szöveget először megírtam, akkor határozottan arra a testületi ülésre emlékeztem, amikor levették a napirendről a Polinkszy által oda hozott anyagok tárgyalását az ITS és a Teleplésfejlesztési Koncepció ügyében. Aztán persze megtaláltam a szeptemberi testületi ülések  határozatai között, hogy elfogadták a két dokumentum végleges szövegét. k