Vasárnap az Origón jelent meg, hogy kötelezővé tennék a focioktatást a közoktatásban. Nem akartam gyorsan ítélkezni, ezért tegnap rászántam az időt, és alaposan átnéztem az EMMI rendelet készülő módosítását, valamint az ahhoz kapcsolódó hatásvizsgálati lapot. A helyzet az, hogy nem lenne általános és kötelező tantárgy a foci. A rendeletet úgy módosítanák, hogy annak a 7. melléklete módosulna (a melléklet címe: A miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek), melyhez 7.31-es fejezetként tennék hozzá, hogy a mindennapos testnevelés keretében heti két órában jelenne meg a foci oktatása.  Azonban ha megnézi az ember a rendelethez tartozó melléklet struktúráját, akkor abból az látszik, hogy nem elszigetelt és szórványos lehetőségről lenne szó. Korántsem csak a fociakadémiák mellett iskolák tornaóráin jelenne meg a foci, hiszen a hatásvizsgálati lap is azt írja, hogy 400.000 gyereket, és 8.000 pedagógust érintene a rendelet módosítása. Vagyis nagyjából minden harmadik gyerek focit tanulna heti két órában az országban. Tehát nem kötelezőként írnák elő, de láthatóan igen széles körben számolnak a foci megjelenésével a tornaórákon. Önmagában ezzel még nem is lenne probléma, de felmerül néhány égető szakmai kérdés:

1, Amíg a mindennapos testnevelés infrastruktúrája nem áll rendelkezésre, addig célszerűbb lenne tornatermeket építeni. Ha majd mindenhol lesz elég terem, akkor gondolkozhatunk ilyen széles körben egy sportág bevezetéséről a közoktatásba

2, A tornatanárok nem szakedzők. Szerintem nagyobb kárt okoznak, ha felkészületlenül akarják megtanítani a játék alapjait, mintha rábíznák a megfelelő edzőkkel rendelkező klubokra az utánpótlás képzést. Ha meg mindenáron be akarják vezetni, akkor tömegesen tanfolyamokat kellene indítani, mert ezt a .8000 pedagógust szakedzővé kellene fejleszteni.

3, Értem én, hogy Orbán világában a foci a minden, de nem lenne jobb inkább azon morfondírozni az EMMI-ben, hogy miként lehetne olyan közoktatási rendszert kialakítani, ami jobb minőségű oktatást eredményezne? Nem azzal kellene foglalkozni, hogy miként küzdhetné le a családból hozott hátrányokat egy gyerek? Jelenleg ugyanis a közoktatási rendszer pont ezt nem teszi lehetővé, és ezért zárulnak le a társadalmi mobilitás előtt a kapuk. Vagyis a szegény, hátrányos helyzetű gyerekeknek esélyük sincs olyan tudást szerezni, mely révén a szüleinél magasabb végzettsége, biztosabb jövője lehetne. A mai közoktatási rendszer egy kasztrendszerbe csontosítja be a társadalmat. Na ez a szégyen, és nem az, hogy nem tudnak egy egyeneset rúgni a labdába.

Az Együttben kezdettől fogva azon dolgozunk, hogy miként lehetne egy működő és hatékony közoktatási rendszert kialakítani. Ezért születnek szakmai anyagok már a Haza és Haladás Alapítvány keretében a 2014-es választások előtt (Fehér könyv az oktatásról), ezért indítottunk országos akciót a Váradi Alapítvánnyal a gimnáziumok védelmében, és ezért dolgozom én magam is az oktatást is felügyelő Kulturális bizottságban.Folyamatosan egyeztetünk szakértőkkel, folyamatosan elemezzük a készülő kutatások eredményeit, folyamatosan tarjuk a kapcsolat a különböző szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel. Nekünk van érdemi mondanivalónk, és ezt az Együtt következő, november 26-án sorra kerülő konferenciáján is el fogjuk mondani.