szaboszabolcs

szaboszabolcs

Babarczy Eszter és a Fidesz

2016. február 18. - szabolcsblog

Nem szokásom közélettel foglalkozó emberek tevékenységét bírálni, de azért van az a szint, amikor muszáj. Most olvasom Babarczy Eszternek a Magyar Narancsban megjelent publicisztikáját, és verem a fejem az asztalba. Talán nem emlékszik rá mindenki, de többek között Babarczy Eszter volt az, aki 2010-ben telekürtölte a teljes médiát azzal a nézetével, miszerint milyen jó lesz majd a Fidesz kétharmad, nem kell attól félni (pl. itt).  Tényleg jó lett nekünk! Talán mondanom sem kell, hogy minden épeszű ember pontosan látta, hogy mi várható a Fideszes kétharmadtól, és az idő minket igazolt. Szóval ez a Babarczy Eszter most épp’ arról értekezik, hogy nehogy már politizáljon valaki az oktatás válsága kapcsán, mert itt most a megoldáson kell gondolkozni, nem politizálni kell, meg forradalmárkodni (sic!). Majd amikor az általa oly nagyon kívánt Fideszes gőzhenger nyílt háborút hirdetve belerúg a tanárokba, akkor gyorsan frissíti a cikket, hogy hát ugye csak meg kéne védeni a tanárokat, de azért csak úgy szakmailag (sic!).  Most hosszasan sorolhatnám, hogy milyen szakmai munka van mondjuk egy ellenzéki párt oktatáspolitikai állásfoglalása mögött (legalábbis az Együtt részéről határozottam tudom állítani, hogy mi nem a levegőbe beszélünk), de a probléma nem is itt van, mert hát a megmondó értelmiség szokása, hogy nem olvas szakpolitikai anyagokat. A helyzet inkább az, hogy Babarczy Eszter továbbra sem érti, hogy miként működik a NER, és ezen belül miért és hogyan alakította át tudatosan a közoktatási rendszert Orbán Viktor. A vak is látja, hogy itt rendszerszintű változtatásra lenne szükség. Lehet szakmázni, de annak nagyjából semmi jelentősége nincs addig, amíg a NER él és virul. A NER működésének a leglényege volt ugyanis az közoktatás átalakítása, és ebből tapodtat sem fognak visszalépni. Igenis az a válasz ebben a szituációban, hogy le Orbánnal, mert amíg Orbán a miniszterelnök, addig ezt kapják a pedagógusok, a gyerekek, a szülők közoktatás gyanánt. Oszt jó napot! Szóval szerintem a megoldáshoz vezető első lépés inkább az lenne, hogy aki Babarczy Eszterhez hasonlóan nem tudja értelmezni az elmúlt évek történéseit, az egyrészt először is inkább gyakoroljon némi önkritikát, másrészt lehetőleg ne terhelje feleslegesen zavaros elképzeléseivel a közvéleményt. Jobb lesz így mindenkinek. Persze ezt finomabban is meg lehet fogalmazni, mint ahogy Hofi is megtette a kecskével folytatott nemi kapcsolatra irányuló kérdéssel kapcsolatban.  A Hofi parafrázis imigyen szól:

Kedves Levélíró! Itt tartom kezembe értékes sorait. Hát…. A gondolattal kezdjen barátkozni, hogy Fidesszel szakítani köll!

Koncepció nélkül rombolják le a csepeli hévet

Most jelent meg a Magyar Közlönyben az 1054/2016. (II. 15.) Korm. határozat, amely az Olimpiához kapcsolódó közlekedési infrastruktúra-fejlesztéseket sorolja fel. Többek között szerepel a csepeli hév is a mellékelt táblázatban. A felsorolt 7 beruházás közül 6 esetében megnevezik, hogy milyen elfogadott fejlesztési dokumentum alapján készül a beruházás. Például az elővárosi vasúthálózat fejlesztése a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia (S-Bahn koncepció) alapján történne, a Galvani híd a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepció alapján történne, a Kisföldalatti felújítása a Balázs Mór terv alapján történne  stb. Van azonban egy kakukktojás. Ez szól a csepeli hév villamossá alakításáról. Szó szerint ezt írják: Új fejlesztési javaslat. Vagyis végre egyértelműen beismerte maga a kormány is, hogy az egész mögött nincs szakmai munka, nincs beleillesztve a város hosszú távú fejlesztési koncepciójába, a város közlekedésfejlesztési koncepciójába.

 

Szóval ez a nagy helyzet: se fejlesztési koncepció, se stratégia, se érdemi szakmai háttérmunka. Nem véletlen, hogy tegnap Fónagy sem tudott érdemi válaszokat adni a kérdéseimre. Pedig kérdés van bőven. Ezt az interpellációt mondtam el tegnap (szóban itt-ott rövidítettem rajta):

 

 

 

Tisztelt Államtitkár Úr!

A Magyar Országgyűlés 2015. július 6-án döntött úgy, hogy szándéknyilatkozat elfogadásával támogatja Budapest olimpiai pályázatát a 2024. évi Nyári Olimpiai Játékok megrendezésére. Mivel ez igen komoly költségvetési kiadással jár, a kormánynak felül kell vizsgálni a megrendezéshez szükséges kormányzati fejlesztéseket, illetve az Olimpia rendezéséhez szükséges valamennyi feladat összehangolásában szerepet kell vállalnia.

A szavazáskor nem ismerhettük a megvalósíthatósági tanulmány részleteit, de a vezetői összefoglalóból már akkor tudtuk, hogy az Olimpia megrendezésének a teljes költsége nagyjából 3000 milliárd forintra becsülhető. A teljes beruházási költségek legnagyobb tétele a közlekedési infrastruktúra fejlesztése lenne, amibe bele tartozik a csepeli hév Közvágóhíd-Boráros tér közötti felszíni szakaszának kiváltása, és helyette egy korzó építése, ez 28 milliárd forintba kerülne. Az elfogadott határozati javaslattal a csepeli hévvel kapcsolatos beruházást a Fővárosi önkormányzat kizárólagos fennhatóság alól kivették, azt közvetlen Olimpiai beruházásként határozták meg, így a csepeli hév fejlesztése, átalakítása a kormányzat ügyévé is vált. A csepeli lakosokat, és szakértőket igencsak meglepte a csepeli hév olimpiai átalakításának tervezete. A Fővárosi Közgyűlés januári közgyűlésén az Olimpiához kapcsolódó ún. helyszínkiválasztási javaslat kapcsán úgy határozott, hogy:

-        A csepeli hév megszűnik, és a vasútüzemről villamos üzemre áll át

-        A Kvassay híd után új átkötés épül, így a Csepel felől érkező járművek a Közvágóhídtól a 2-es vonalán közlekednek majd tovább, illetve a Boráros tér után részben a Nagykörúton, részben pesti Duna-parton haladnának tovább.

-        A közlekedő idős hév szerelvényeket szintén elég idős Tátra villamosokra cserélnék, és legjobb esetben is csak a járművek egy kisebb része lenne alacsonypadlós és légkondicionált. (sem a közvetlen olimpiai költségek, sem az alapeseti és előrehozott beruházások esetében nem találjuk nyomát olyan új villamosoknak, melyeket Csepel felé tudnának terelni)

A felmerült tervek kapcsán a szakértők több kérdést is megfogalmaztak:

-       -  Mi lett az 5-ös metró, vagy más néven az Észak-Déli Regionális Gyorsvasút tervével, amit az utóbbi években született valamennyi fejlesztési dokumentum tartalmazott, míg erről a villamossá alakításról az olimpiai pályázati anyag előtt szó sem volt? A csepeli hév lényege épp’ az, hogy gyorsan és nagy kapacitással szállítja az utasokat a belváros peremére. Mi indokolja ennek a tervnek az elvetését, mikor az IKOP keretében maga a kormány is ezzel számolt eddig?

-      -  Az átszállás nélküli kapcsolat kialakulása önmagában üdvözlendő, de mindez hogyan lesz képes a mostani kapacitás és mostani menetidő tartása mellett biztosítani az érintett területen élők utazását? Miként biztosítható az utazási komfort, ha régi Tátra szerelvényeket irányítanak át Csepelre? Mennyivel fog nőni a menetidő, hiszen a Közvágóhíd-Boráros tér közötti szakaszon a hév ma 2 perc alatt, a 2-es villamos 5 perc alatt tud végighaladni?

-     -  Hogyan fognak elférni a csúcsidőben 2,5 percenként induló villamosok a Nagykörúton és a pesti Duna-parton található vágányokon? Nem lesz ott villamosdugó, mint a budai fonódó villamos estében, ahol egyébként jóval alacsonyabb a járatsűrűség?

-        -  Hogyan fog átférni a Tátra villamos a Lánchíd pesti hídfőjénél található alagúton?

-      -  Nem fog jelentős forgalmi dugót okozni a Csepelre bevezető Weiss Manfréd úton az irányonként 2,5 percenként közlekedő villamos, ha szintben keresztezi a gyorsforgalmi utat? Lévén szinteltolásos kereszteződésről szó sincs az anyagban.

Mivel a beruházás részben közvetlen Olimpiai beruházás, aminek költségét nyilvánvalóan a központi költségvetésnek kell állni, ezért remélem érdemi választ kapok Államtitkár Úrtól, és nem hivatkozik arra, ahogy ez fővárosi hatáskör. Az Olimpia támogatásáról itt szavaztunk, így a kapcsolódó beruházásokról is itt kell beszélnünk. A csepeliek a kormány álláspontjára kíváncsiak ez ügyben!

20 milliárdba kerül Orbán Várba költözése

Múlt hét pénteken mutatta be L. Simon László a Huszmann Terv részleteit, bár maga a bemutató elég egyoldalú volt, mert az egész mozgatórugóját jelentős kormányzati negyed építési projektelemekről nem nagyon óhajtott beszélni. A legdurvább azonban az volt, amikor a beruházás költségiről azt mondta, hogy még csak 12,5 milliárd forint elköltéséről van tudomása, és az Orbán Viktor hivatalát befogadó Karmelita kolostorra is csak 5 milliárd forintot fognak költeni. L. Simon arcátlanul hazudott. A valóságban azonban csak a Karmelita kolostorral kapcsolatban eddig mintegy 20 milliárd forintról van döntés. Íme a részletek:

1, A 1434/2014. (VII. 31.) Korm. határozatban 756,2 millió forintot csoportosítanak át mérnöki és műszaki feladatokra a 2014. évi költségvetés terhére. Ugyanezen kormányhatározat hasonló célokra a 2015-ös költségvetés terhére 585,4 millió forintot, a 2016-os költségvetés terhére további 118,9 millió forintot különít el a kormány.

2, A 1749/2015 (X. 15.) Korm. határozatban a 2016. évi költségvetés terhére 8219,0 milli forintot, a 2017. évi költségvetés terhére további 5749,0 millió forint elkülönítését írja elő a kormány.

3, Végül pedig ne feledkezzünk meg a Karmelita kolostorból kipenderített Nemzeti Táncszínház ideiglenes helyszíneken történő működéséhez megszavazott többletköltségeket, valamint az új épület költségeit. A 1435/2014. (VII. 31.) Korm. határozat alapján a Táncszínház a 2014/15-ös évadra 293 millió forintot, a Táncszínházat a tervek szerint befogadó Millenáris Teátrum tervezési munkálataira pedig 150 millió forintot irányoz elő. A 1597/2015. (XI. 3.) Korm. határozat pedig a Nemzeti Táncszínház új helyszínének megépítésére 2669 millió forintot biztosít.

Ez tehát azt jelenti, hogy Orbán Viktor Várba költözése 18.540,5 millió forintba fog kerülni, ami több, mit a Grupama Aréna költsége (az 14.735 forintba került).

De ugye azért itt nem áll meg a dolog, mert ugye azt L. Simon László is elismerte, hogy az épülő, és a jövőben még bővülő mélygarázsok is voltaképpen a Miniszterelnökség és a további minisztériumok odaköltözése miatt szükségesek, hiszen a turisták busszal vagy gyalog érkeznek a várba, ergo nem kell nekik mélygarázs. Márpedig a Szent György téri mélygarázs 1,5 milliárd forintba került (és most a későbbi bővítés költségeitől nagylelkűen nem is beszéltünk). Ezzel meg is haladta a 20 milliárd forintot Orbán Várba költözésének költsége. Tehát köszönő viszonyba nincs az L. Simon által emlegetett 5 milliárddal. Annak pont a négyszeresébe kerül majd nekünk Orbán urizálása.

A többi beruházás költsége jórészt még nem ismert. Nem tudjuk mennyibe kerül majd a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium várba költözése. A két épületcsoport átépítésének előkészítésre 180 millió forintot irányoztak elő (1837/2015. (XI. 24.) Korm. határozat), de a két épületkomplexum felújítása biztosan sok milliárdos, ha nem tízmilliárdos projekt lesz. Azt is tudjuk, hogy nem fog megállni a kormány Orbánnak, a BM-nek és az NGM-nek a várba költöztetésével (ezt Lázár János elég világosan elmondta tavaly a Kulturális bizottság előtt).  Mindenesetre most néhány beruházást megindítanak, de mélyen hallgatva a kormányzati negyed tervéről. Ott van a Stöckl lépcső és Főörség épületére 3,5 milliárd forintnyi kötelezettség, a Lovarda épületére 2 milliárd forintnyi kötelezettség, a BTM egyes részlegeinek kiköltöztetésére 317,5 millió forintot, a Táncsics börtön és az Erdélyi bástya feltárására 400 millió forintot. Persze ezek egy része a kormányzati negyed építése nélkül is szükséges beruházás, de nyilvánvalóan a kormányzati reprezentáció miatt kell ezeket most azonnal, a lehető leghamarabb megvalósítani. És akkor még nem is beszéltünk a Várpalota kiürítéséről (Új épület kell a ugyebár a Nemzeti Galériának, az Országos Széchenyi Könyvtárnak és a Budapesti Történeti Múzeumnak), valamint ezt követően a felújításáról. Mindenkinek a fantáziájára bízom, megy mennyibe fog kerülni a Városligetbe épülő új Nemzeti Galéria épülete, mennyibe kerül majd az OSZK új épülete és egy új raktár valahol az agglomerációban, és mennyibe kerül majd a BTM új épülete. Aztán a Várpalotában az eredeti enteriőr helyreállítása következik. Ami megint csak nem lenne baj, ha tudnák mi költözik majd oda. L. Simon azonban itt is mellébeszélt, voltaképpen nem lehet tudni, hogy mit fognak kezdeni a felszabaduló kb. 60 ezer négyzetméternyi épülettel? Azt ugye L. Simon sem gondolhatja komolyan, hogy ekkora területen majd az eredeti enteriőrt megtekintő turisták fognak bámészkodni? Mert a Szent István terem, meg néhány díszesebb terem és szoba még eladható látványosságként, de 60 ezer négyzetméternyi területen nem. Ilyen a világon nincs. Arra a 60 ezer négyzetméterre funkciót kell találni. Márpedig erről mélyen hallgatott L. Simon. Igen valószínű, hogy kormányzati funkció fog oda költözni.

Mit mondanak a hévről a csepeli fejlesztési dokumentumok?

Az előző bejegyzésemben részletesen leírtam, hogy mit mond a csepeli hév jövőjéről a főváros hosszú távú fejlesztési koncepciója. Egyértelműen látható volt, hogy Budapest hosszú távú fejlesztési koncepciójában szó sincs fonódó villamosról, valamint a hév nyomvonalán haladó villamos 2-es és 6-os villamos vonalára történő terelésről. Egyértelműen a nagy kapacitású Észak-Déli Regionális Gyorsvasút (magyarul 5-ös metró) építését tervezték. Az Unió felé is ezt akarták eladni támogatott projektként. (szolgálati közlemény: nálam elérhető az Észak-Déli Regionális Gyorsvasút déli szakaszának döntés-előkészítő tanulmánya, amit 2014-ben készített a Balázs Mór Bizottság a TRENCON- COWI – UTIBER Konzorcium közreműködésével.)

Nézzük most meg, hogy mit mond erről néhány csepeli fejlesztési dokumentum. Mert ugye az kiderült, hogy a polgármester mondandója igen zavaros (azt sem olvasta el, hogy a főváros által a napokban tárgyalt anyag egyértelműen leírja: Csepelre jórészt a régi Tátra villamosok jönnének, valamint az itt közlekedő járművek maximum 33%-a lenne alacsonypadlód és légkondicionált). Arról már nem is beszélve, hogy most már Tarlós István is csatlakozott hozzá a zavarkeltésben, mert már a Boráros téri átkötést is megkérdőjelezte. Konkrétan azt mondta, hogy még az is lehet, hogy a Haller utca-Mester utca nyomvonalon menne a csepeli villamos. Ezek szerint ő sem olvasta a közgyűlés által megtárgyalt anyagot, mert abban egyértelműen a boráros téri átkötés szerepel.

Na de nézzük inkább a csepeli anyagokat. A csepeli fejlesztési dokumentumok elemzése után elmondható, hogy a 2008-ban készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) egyértelműen az Észak-Déli Regionális Gyorsvasút mellett teszi le a voksát, vagyis a szentendrei hévvel történő összekötést tűzi ki célul. Azzal a megkötéssel, hogy olyan technológia beszerzését írja elő, melyek révén a szerelvények alkalmasak az későbbi 5-ös metró alagútjában is közlekedni, de Csepel területén a felszínen nem akadályoznák a szintbeli kereszteződésekben az autók mozgását (magyarul ne kelljen lámpás kereszteződéseket építeni pl. a Szent Imre téren). Egyben javasolja a hév vonal meghosszabbítását a temetőig.

Aztán 2010 őszén a Fidesz megnyerte Csepelen  az önkormányzati választásokat, és elkészítette a Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata gazdasági programja (2011-14) c. anyagot. Ebben sok szót nem vesztegetnek a hévre, legfeljebb annyit jegyeznek meg benne, hogy a Csepelt a belvárossal összekötő hév a kerület erősségei közé tartozik. Magyarul elfogadják az érvényben lévő IVS fejlesztési célkitűzéseit a hévvel kapcsolatban.

Pár évvel később, 2013-ban készült el a Csepeli Gyárváros fejlesztési stratégiája, melyet a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kht. készített. Ebben a hév korszerűsítését, és legalább a metró csatlakozásig történő továbbvezetését javasolja. Szó szerint ez szerepel benne a megvalósítandó feladatok között: „A csepeli HÉV 5. metróvá alakításának előkészítése, a csepeli Szent Imre tér környékén süllyesztett megoldással”

És most jutunk el a legfrissebb anyagokhoz. Csepel – hasonlóan sok más magyar településhez és kerülethez – 2015-ben állt neki elkészíttetni az Integrált Településfejlesztési Stratégiáját és az új Településfejlesztési Koncepcióját. Egyrészt a Megakom Stratégiai Tanácsadó Kft. által készített Csepel Településfejlesztési Koncepciójának 2015. augusztusi változata elérhető (a képviselőtestület szeptemberben hagyta jóvá). Ebben továbbra is a korábbi terveket viszik tovább, hiszen a hév pálya korszerűsítését, a kapacitásának bővítését, a temetőig történő meghosszabbítását írja elő. Másrészt ott van a szintén 2015-ben előkészített és elfogadott, a BBHE - BFVT - HÉTFA - Pestterv - Pro Régió - Városkutatás konzorciuma által összerakott Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS), amit szintén szeptemberben hagyott jóvá a testület) Ennek a részleteit is ismerem valamennyire, és az alapján nyugodtan állíthatom, hogy szintén hasonló regiszterben mozognak a szerzők (konkrétan a térségi szerepkört erősítő lehetőségek között említik az Észak-Déli Regionális Gyorsvasutat). Mondjuk lehet, hogy a napokban megpróbálják hozzáilleszteni az ITS-t és és a településfejlesztési koncepciót a fonódó villamoshoz, csak hát ugye akkor azt meg nem fog passzolni a korábban bemutatott fővárosi fejlesztési koncepcióhoz. Ellentmondás meg nem lehet közöttük. Ciki.

Mi a konklúzió? Látható, hogy a csepeli hév villamossá alakítása, valamint a 2-es és 6-os vonallal fonódó változata egy hirtelen ötlet, amit egy korábbi fejlesztési dokumentum sem tartalmazza. Mint már sokszor mondtam: ettől függetlenül lehet ez is egy megoldás, de várost nem így fejlesztünk. A városfejlesztés egy hosszú távú, átgondolt, valamilyen koncepcióra épülő tevékenység. Ha nem így csináljuk, akkor több kárt okozunk, mint amit elérünk a fejlesztésekkel. Szóval nem ártana szólni pár embernek, hogy inkább olvasgassák a fejlesztési dokumentumokat. Ha meg új elképelés van, akkor sok-sok új tanulmányt kell megrendelni, melyek elemzik az érintett térség gazdasági és demográfiai folyamatait, előrejelzik a várható közlekedési keresletet, megbecslik a modal split várható változását, majd erre építve megpróbálják megbecsülni a várható forgalmat a bevezetendő új vonalat, új technológiák kapcsán. Aztán ha jónak tűnik az ötlet, akkor módosítani kell a fővárosi fejlesztési koncepciót, majd ahhoz kell igazítani a kerületi fejlesztési dokumentumokat. Hát valahogy így.

UPDATE: mikor a szöveget először megírtam, akkor határozottan arra a testületi ülésre emlékeztem, amikor levették a napirendről a Polinkszy által oda hozott anyagok tárgyalását az ITS és a Teleplésfejlesztési Koncepció ügyében. Aztán persze megtaláltam a szeptemberi testületi ülések  határozatai között, hogy elfogadták a két dokumentum végleges szövegét. k

Tényleg veszélyben van a hév?

Az utóbbi napokban sokan kérdezik tőlem, hogy akkor mi lesz a csepeli hévvel (szolgálati közlemény: az érvényben lévő helyesírási szabályzat szerint a így kell írni). Egyrészt sokan megkongatták a vészharangot, hogy megszűnik a hév, másrészt a csepeli Fideszes városvezetés soha nem látott fejlődésről és az utazási komfort óriási javulásról értekezik. Megpróbálom a lehető legrövidebben összefoglalni, hogy mik a tények, mik a fő problémák ezzel a tervvel, illetve hogy mely pontokon hazudik a csepeli városvezetés.

Hogy nézne ki az új villamosvonal?

Ha megnézzük a Fővárosi Közgyűlés által tárgyal javaslatot (Helyszínkiválasztási javaslat, 2015), akkor abból az derül ki, hogy a hév ebben a formájában megszűnne, a hév helyén a jövőben villamos közlekedne (Magyarul nem a vonatokra, hanem a villamosra vonatkozó szabályok szerint közlekednének a járművek. A technikai különbségek részletezésétől most megkímélem az olvasókat.) A Kvassay-híd után a hév venne egy jobbkanyart, és egy kb. 800 méteres új vágány révén csatlakozna a 2-es villamos mostani végállomásához. A Csepel felől közlekedő járművek tehát innentől kezdve a 2-es mai vonalán haladnának a Boráros tér felé, ahol részben a 2-es mai vonalán, részben a körúton haladnának tovább (hiszen a Boráros téren szintén épülne egy új, 270 méter hosszú vágányszakasz, amivel a körúti villamosra kötnék rá a 2-es vonalát). Csepel felől csúcsidőben átlagosan 2,5 percenként indulnának a villamosok, majd részben a 2-es, részben a 6-os vonalán haladnának tovább (mondjuk az megszavazott anyagban 1A és 6-os villamost írnak, de itt szerintem elírás van, legalábbis én nem tudom máshogy értelmezni. Azt mindenesetre mutatja, hogy slendrián módon lett összerakva az anyag)

Mi a probléma az új vonallal

A Kvassay híd után az új vágánynak keresztezni kellene a gyorsforgalmi utat  (Weiss Manfréd út). Ez a 2,5 perces követési távolság mellett kezelhetetlen, mert az autóforgalmat rendszeresen megakasztaná a villamos, tehát szinteltolásos kereszteződés kellene, de arról egy szót sem írnak (főleg akkor lenne nagy probléma, ha a gyorsforgalmi másik végén meg a Metrans napi 15 járatpárban közlekedő vasúti szerelvényei is megjelennek, mert ott is csak szintbeli kereszteződés van. Vagyis naponta 30-szor ott is le kell zárni az utat, márpedig ott hosszú percekre).

A Boráros téren megint szintben kereszteznék a Soroksári út elejét, amit megint csak kezelhetetlen helyzetet eredményezne. Szinteltolásos kereszteződésről itt sem ír az anyag.

Megnőne a menetidő. Hiába bizonygatják, hogy a menetidő változatlan lenne, de a hév ma 2 perc alatt teszi meg a Közvágóhíd-Boráros tér szakaszt, míg ugyanezt a villamos 5 perc alatt. Ezek tények, amivel nehéz vitatkozni. Meg kell nézni a menetrendet.

Nem igazán érthető, hogy miként bírná el az új villamosvonal azt az utasforgalmat, ami jelenleg a héven mérhető. A 2-es villamos érintett szakasza már most is igen terhelt. Nem látszik, hogy mindez miként bírná el a 2,5 percenként közlekedő, csúcsidőben akár bő 300 embert elszállító szerelvényeket.

Milyen járművek közlekednének a villamosvonalon?

Borbély Lénárd azt állítja, hogy itt modern, alacsonypadlós, légkondicionált szerelvények fognak közlekedni. Szó szerint ezt írta le a közleményében:   ez a ma elképzelhető legmodernebb megoldás: akadálymentes, alacsonypadlós, halk, kényelmes, környezetbarát, gyors és nyáron légkondicionált”. A valóságban a megszavazott anyag a következő leírást tartalmazza: „Mivel minden vonalat hosszú szerelvényekkel kell kiszolgálni, ez megnöveli a járműigényeket. Célszerű minél több helyen hármas Tátra szerelvényeket alkalmazni olyan módon, hogy a középső kocsi akadálymentesített pótkocsi legyen”. (Helyszínkiválasztási javaslat, 2015). Majd más fejezetben leírja az anyag, hogy sajnos a Tátra villamosok felújítása úgy kezdődött meg, hogy a középső kocsikat nem alakították át alacsony padlóssá, illetve e légkondicionálást is kihagyták. Szóval Borbély Lénárd nem mond igazat, mert nem is olvasta el, hogy mit támogat. (Bár a megszavazott anyagban nincs szó a Combinók Csepelre tereléséről, de azért jelezném, hogy a 2,5 perces követési idő mellett a 6-os villamosról átterelt Combinók elvesznének a tömegben. Új járművek beszerzése meg csak nagyon haloványan és feltételesen szerepel az anyagban, és ott sem említik Csepelt).

Aki utazott már Tátra villamossal, annak nem kell magyarázni, hogy nem a legkényelmesebb közlekedési eszközről van szó, ráadásul télen kifejezetten hideg. Akármit is csinálnak vele, kényelmi szempontból össze sem hasonlítható a hévvel.

Óriási gondot okoz, hogy a Tátra villamosok nem tudnak a 2-es vonalán elmenni a Jászai Mari térig. Egyszerűen a pálya bizonyos szakaszai túl szűkek, és azt nem is nagyon lehet átépíteni. Arrafelé jelenleg az a most is ott közlekedő ipari csuklósok tudnak menni. Sajnos az anyag készítő mintha ezt sem gondolták volna át

Egy kérdés merülhet még fel: miért kell 2,5 perces követési távolság csúcsidőben a villamosvonalon? Azért, mert a Tátra villamos kapacitása a hév kapacitásának kb. a harmada (nem teljesen, inkább csak 2,5-szer kisebb). Márpedig most csúcsidőben 7 percenként közlekedik csúcsidőben a 6 kocsiból álló hév szerelvény.

Mi lett az 5-ös metróval?

A legfurcsább az egész történetben, hogy a főváros immár évtizedek óta az 5-ös metró megépítésére készül. Idéznék a „Budapest 2030 – Hosszú távú városfejlesztési koncepció” c. fejlesztési dokumentumból, amit nem is olyan régen, 2013-ban készítettek. Az anyag ugyanis egyértelmű fejlesztési célként fogalmazza meg a hév vonalak összekötése, regionális gyorsvasúttá fejlesztését (11.3). Szó szerint ezt is megfogalmazza az agyag:  Az elővárosi közlekedési rendszerbe integrálva, a Duna tengely mentén egy kapacitív elővárosi vonal kialakítását eredményezné a jelenlegi hév vonalak összekötése, és regionális gyorsvasúttá fejlesztése, mely a belvárosban metróként funkcionál”. Egyértelmű tehát, hogy a főváros az észak-déli metró megépítésére készült eddig. És ezt a szakma támogatta. Ez ugye arról szólna, hogy a Csepeli és a Ráckevei hév összekapcsolódik majd a MÜPA magasságában a föld alá menne, és a Kálvin-tér, Oktogon érintésével, A Duna alatt áthaladva kapcsolódna a Szentendrei hévhez.

Ez még semmi, hiszem maga a BKK is arra készült, hogy kiírja a megvalósíthatósági hatástanulmány elkészítésére vonatkozó pályázatot. A projekt előkészítésére egyébként ne is olyan régen elnyertek 720 millió forintnyi uniós támogatást. Itt olvashatók a részletek: http://www.bkk.hu/wp-content/uploads/2012/08/M5.pdf

Ennél is érdekesebb, hogy maga a kormány is e mellett tette le a voksát egészen idáig. A 2014-20 közötti időszak uniós forrásból finanszírozott közlekedésfejlesztési elképzelései között ott volt a hévek fejlesztése (Integrált Közlekedésfejlesztés Operatív program), majd pedig a 1696/2014 (XI. 26.) Korm. határozat 3. melléklete is tartalmazza a „Budapesti elővárosi HÉV vonalak fejlesztése, felújítása” pontot a projektlistán.

Mit ír erről a most megszavazott anyag: „A településszerkezeti terv távlatban a Csepeli-, Ráckevei-, és a Szentendrei HÉV-vonalak pesti belváros alatti, metró jellegű összekötésével egy regionális gyorsvasutat kíván létrehozni. A távlati fejlesztés megkezdésére jelenleg nem adottak a feltételek, azonban a mai HÉV műszaki állapota már középtávon kikényszeríti a beavatkozást. A HÉV üzemmód megszüntetése, a vonalak villamoshálózatba integrálása ésszerű megoldás lehet (VFK 11.3. célja), amely nem akadályozza a távlati célt (VFK 11.1. célja), ugyanakkor időben kedvezően szolgálhatja az olimpiai és paralimpiai játékok megrendezését”. (Helszínkiválasztási javaslat, 2015). Lefordítom: voltaképpen távlati célként továbbra is az 5-ös metró megépítése a terv, de az Olimpia már olyan közel lenne, hogy ennyi idő alatt nem valósítható meg, így inkább alakítsuk most át villamossá, aztán a jövőben meg majd lesz valami. Ez a komoly terv. Gratulálok!

Csak a szakmaiság kedvéért idéznék a VEKE (Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület) véleményéből, a mit a csepeli hévről írtak: „A Csepeli Gyorsvasút kifejezetten a csepeliek (és persze a Csepel Művek) ellátására épült az 50-es évek elején. Már akkor is világos volt, hogy ha már 1949-ben Csepelt Budapesthez csatolták (a Szabadkikötő már 1930 óta Budapesthez tartozott), más módon nem lehet megoldani a közlekedését, mint egy olyan kötöttpályás vonallal, amely zavartatás nélkül tud haladni és nagy kapacitással rendelkezik. Enélkül Csepel nem lehetne Budapest része. Sajnos a vonalat csak a Boráros térig építették meg, mert ha már akkor elkészül a tervezett Kálvin téri végállomásig, akkor biztosan nem lenne lehetősége egyeseknek a felszedését szorgalmazni. Amivel egyszersmind Csepelt újra elvágnák Budapesttől. A pótlására bedobott villamosos elképzelések kidolgozatlanok, átgondolatlanok, egyáltalán nem veszik figyelembe Csepel és a csepeliek érdekeit, egyértelműen visszalépésnek tekinthetők. Egy kvázi metróvonalról van szó, nem véletlenül lett beszámozva, a Főváros valamennyi tervében a tényleges metrósítása szerepel, helyesen.” Egy hozzászólás kapcsán pedig így fogalmaztak: „A kormány, ha meg akarná győzni az erősen a szájukat húzó budapestieket, valamit ígérnie kellene legalább, de az 5-6 évig tartó építési káoszon és Csepel teljes elvágásán kívül mást nem ígér

 

Szóval összefoglalásként annyit lehet mondani, hogy ez a villamosítási ötlet ebben a formában tényleg egy hirtelen előkapott, láthatóan nem átgondolt, sok kérdést felvető ötlet. A következő napokban igyekszem majd az illetékesektől megszerezni a részletes háttértanulmányokat. Bízom benne, hogy léteznek ilyen tanulmányok, és nem csak hasra ütve írták le az elképzeléseiket. Meggyőzhető vagyok arról, hogy jó lesz ez az elképzelés, csak ahhoz látni kellene a részleteket, meg be kellene fejezni a hazudozást és a mellébeszélést.

A csepeli önkormányzati lap nem ismeri el a 2014. évi választások eredményét

 

Csepelen már hozzászokhattunk az elmúlt években, hogy az adóforintokból finanszírozott önkormányzati újság, nevezetesen a Csepeli Hírmondó, nem éppen a kiegyensúlyozott tájékoztatás bajnoka. A mostani lapszám azonban (VII. évfolyam 2. szám) új szintre lépett, hiszen már a 2014. évi országgyűlési választások eredményét is meghamisítják. Szó szerint ezt írják a 7. oldalon: „az ünnepségen megjelent és beszédet mondott Németh Szilárd, Csepel országgyűlési képviselője…”. Csak emlékeztetőül ide másolom a 2014. évi választások eredményét, hogy azzal az új lapigazgató, Szentesi Zöldi László is tisztában legyen. Feltételezem Németh Szilárd még emlékszik rá, hogy nem ő nyert.

 

Budapest 17. OEVK:

 

dr. Szabó Szabolcs: 18.564 szavazat

 

Németh Szilárd István: 18.120 szavazat

 

Akárhogy is számolom, ez továbbra is 444 szavazat különbség, és tudtommal továbbra is ez a hivatalos végeredmény. Arról nem is beszélve, hogy a szavazatok területi eloszlása nem volt egyenletes, így Csepelen mintegy 1000 szavazattal kapott ki Németh Szilárd. Én megértem, hogy a Csepelen járatlan új lapigazgató, a magát elkötelezett jobboldalinak tartó Szentesi Zöldi László nagyon bizonyítani akar – ezt az utóbbi két lapszám alpári stílusa bizonyítja –, de azért a tényeket nem kellene letagadni.  Nem azt kellett volna inkább megkérdezni Németh Szilárdtól és Borbély Lénárdtól, vajon miért kellett  több tízmillió közpénzt fordítani arra, hogy a nagyszalontai Bocskai-díj kitüntetettjei lehessenek? Nem azt kellett volna inkább megkérdezni, hogy miért nem mentek el arra a közmeghallgatásra a nevezett urak, ahol a Metrans által szállított veszélyes anyagok csepeli átrakójáról volt szó? Nem azt kellett volna inkább megkérdezni, hogy miként látják biztosítottnak a mos még hévvel utazó csepeliek közlekedését, ha villamosüzemre vált át a hév? Tényleg az a legfontosabb, hogy Németh Szilárdot Csepel országgyűlési képviselőjének hazudják?

 

Díjat vett magának Csepel polgármestere. Közpénzből.

Nemrég kaptuk a felemelő hírt: Bocskai-díjat kapott Borbély Lénárd. Gratulálok! Mondjuk korábban csak onnan hallottunk erről a díjról, hogy Németh Szilárd is megkapta. Gondolom lehetett az oka, hogy az átadón maga a mester, Németh Szilárd is felszólalt. Meg ugye mégiscsak a Magyar Kultúra Napját ünnepeltük. Utána néztem azért annak is, hogy korábban ki kapta meg ezt a díjat: Naszvadi György (Fideszes államtitkár), egy ottani helytörténész, meg a helyi magyar iskola. Persze Borbély Lénárd szempontjából nem előzmények nélküli a dolog, mert korábban megkapta már a nagyszalontai Pro Urbe-díjat is.

A kérdés már csak az: miért kaphatta meg ezt a kitűnő Bocskai-díjat korábban Németh Szilárd, illetve most Borbély Lénárd. Borbély esetében egyszerű a válasz: 498/2015. (X.29.) Kt. Ha valakinek ez nem mondana semmit, akkor ez egy csepeli testületi ülésen született határozat száma. Ezen határozat alapján a csepeli polgármester előterjesztésére 61.750 euró támogatást adtak a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesületnek. Ez elsőre nem tűnik soknak, de ugye magyarul ez 20 millió forintot jelent. Nem is értem, hogy a kommunikációs trükkön kívül miért euróban adták meg az összeget, hiszen egyik helyen sem az euró a hivatalos fizetőeszköz. Innen már nem olyan nehéz megfejteni, hogy vajon Németh Szilárd még polgármestersége idején miért kapott díjat. A válasz csak azért összetettebb, mert négy éves polgármestersége alatt több hasonló döntés is született. Megszavaztatott egyszer például 1 milliót az ottani Fidem Egyesület támogatására (477/2014. (X.10.) Kt.), illetve ugyanezen határozattal beígért még nekik 10 milliót a 2015. évi költségvetés terhére. De korábban adott 590 ezret ugyanennek a nagyszalontai egyesületnek (666/2013. (X. 25.) Kt), illetve további 2 milliót még 2013-ban szintén ennek az egyesületnek (811/2013. (XII.18.)Kt.). De kapott 800 ezret az ottani önkormányzat is, mert a kettős állampolgárság ügyintézéséhez nem volt megfelelő infrastruktúrájuk (246/2011.(III.31.)Kt.), illetve 200 ezret az ottani magyarok Csepelre utaztatására is megszavaztak ugyanezen határozattal, hogy le tudják tenni az állampolgársági esküt. Csepelen. Ezek szerint a pár kilométerre lévő magyarországi településeken már zsenánt lett volna esküdni. Legalábbis Németh Szilárd szerint.

A lényeg ami lényeg: Borbélynak 20 millióba, Némethnek összesen 13,6 millióba fájt ez a díj. Illetve pontosítok: a csepeli adófizetőknek fájt ennyibe, mert ugye nem saját zsebből állták a cechet.

 

És minderről mi jutott eszembe? Ez a hír:

 

 

Megvásárolható kamudíjjal büszkélkedett a Pécsi Egyetem rektora

 

Rangos nemzetközi elismerésként jelentette be a napokban a Pécsi Tudományegyetem: Bódis József rektor Oxfordban átvehette a Europe Business Assembly nevű szervezet „Legjobb regionális egyetem” díját, amellyel elsőként ismertek el magyar egyetemet. Az intézmény mellett maga Bódis is megkapta az „Év legjobb vezetője” címet. Az EBA-díj szépséghibája, hogy valójában egy olyan üzleti vállalkozás áll mögötte, amelynek semmi köze az oxfordi egyetemekhez, és pénzért adja a díjait. Pécs 1,6 milliót fizetett, hogy tagja legyen a szervezet által kínált „elitklubnak”, de a rektor szerint így is jól jártak.

(index.hu)

 

Ehhez kár lenne bármit is hozzáfűzni. Gondolom Csepel is jól járt.

Kis magyar abszurd: az MTVA hazudik, pert veszít, majd az állam fizet

Talán emlékszik még rá mindenki, hogy nem is olyan régen pert nyertem első fokon az MTVA-val szemben. Az MTVA ugyanis kifogásolta, hogy merészeltem az állami médiáról azt állítani, miszerint rendszeresen híreket gyártanak, híreket hamisítanak, híreket magyaráznak. A pert annak rendje és módja szerint meg is nyertem. A bíró ráadásul érdemben vizsgálta a kijelentésem tartalmát és megállapították: az megfelel a valóságnak. Szóval a bíróság az MTVA keresetét elutasította, és 30 ezer forint illeték megfizetésére kötelezte.

Nekem már akkor eszembe jutott, hogy vajon ki fogja állni a cechet? Adatigénylést küldtünk be, de engem akkor a jogi képviseletet ellátó Őszy ügyvédi iroda munkadíja érdekelt, mert ugye mégiscsak egy több mint 70 milliárd forint közpénzzel gazdálkodó szervezetről van szó. Akkor érdekes stílusban közölték, hogy erre ők nem válaszolnak.

A mai napon azonban fura levelet kaptam a Fővárosi Törvényszéktől. Az MTVA jogi képviselője azt kérte, hogy a bíró javítsa az ítéletet. Az eredeti szöveg szerint ugyanis a felperest kötelezte a 30 ezer forint illeték megfizetésére, azonban mivel az MTVA illetékmentes, a bíróság ezek alapján az alábbiak szerint módosította az ítélet szövegét:

„A feljegyezett 30.000.- (harmincezer) Ft eljárási illetéket a Magyar Állam viseli”

Akkor még egyszer: az MTVA több mint 70 milliárd adóforintot tapsol el, bizonyítottan híreket hamisít, felháborodik, amikor valaki ezt ráolvassa, pert indít, azt elveszti, majd még a harmincezer forint illetéket sem akarja kifizetni a 70 milliárd forintos költségvetési támogatásából, hanem inkább közvetlenül az államra terhelteti.

Most már csak néhány apró kérdésem van:

Mondják már meg őszintén, hogy mennyibe került az ügyvéd munkadíja, és azt vajon ki fizeti majd ki?

Mennyi jutott ebből az összegből arra, hogy a 30 ezer forintos illeték államra terhelésével kapcsolatos kérelmet megíratták és beadatták a bíróságra?

Nyugtassanak meg: ezt legalább ki tudják gazdálkodni a szűkös 70 milliárdból. Vagy ezt is az államra fogják terheltetni?

Szerencsétlen Szentesi Zöldi László egyből mellényúlt Csepelen

 

 

Nagy meglepetésemre az ismert jobbos megmondóember, Szentesi Zöldi László (Magyar Hírlap, Magyar Demokrata), lett a Csepeli Hírmondó nevű önkormányzatinak csúfolt, de voltaképpen Fideszes szócső lapigazgatója. A korábbi felelős szerkesztő, Máger Judit, ment a levesbe, lefokozták olvasószerkesztőnek. Nem mintha fájna érte a szívem, hiszen adta a nevét ehhez az egészhez.

 

Az új lapigazgató Szentesi Zöldi László lett, aki elődjével szemben egyből aktivizálta magát újságíróként is, egyből írt is egy dörgedelmes cikket (Dr. Szabó, Csepeli Hírmondó, 3. oldal). Láthatóan fogalma sincs róla, hogy egy közpénzből finanszírozott lapot igazgat, mert egyből egy amolyan „magyarhirlapos”, „bayerzsoltos” stílusában fogalmazódott anyagot sikerült összeraknia. Szakmailag a lényege, hogy ő most itt feltesz egy nagy rakat kérdést, de nehogy válaszoljak rá, mert ők nem érnek rá a kérdéseikre adott válaszokat elolvasni, mert az idő pénz, és ők meg dolgoznak. Idézném: „A Csepeli Hírmondó tisztelettel felteszi a saját kérdéseit, és egyidejűleg retteg attól, hogy újabb levelet kapunk öntől. Tehát nem is szükséges válaszolnia, ezek csak afféle költői kérdések”.  Feltételezhetően ezért nem is nagyon zavarnak kérdéseikkel a Csepeli Hírmondótól, ellentétben mondjuk a Csepelen elbukott Németh Szilárddal, aki rendszeresen megszólal a lapban). Hónapok óta először kerestek múlt héten, majd persze nem jelent meg az anyag. Gondolom ez az új lapigazgató beugró akciója lehetett. Nehogy zavarjam a köreit. Mellesleg kedves László, ha már a pénznél tartunk, akkor mennyi is az Ön fizetése, amit közpénzből finanszíroz a csepeli önkormányzat? Mert ugye az enyém nyilvános, mert én ilyen köpködni való politikus vagyok, Ön meg moralista megmondó ember. Gondolom nem okoz nehézséget a kérdésem, és válaszol. Speciel én tényleg várom is a választ, ez nem költői kérdés volt.

 

Ominózus fantasztikus írásában kifejti szegény Szentesi Zöld László azt is, hogy mennyire bunkó módon kérem tőlük immár évek óta, hogy legyenek már szívesek a nevemen szólítani, mármint a személyi igazolványban szereplő nevemen. (Ha Németh Szilárd büszke arra rá, hogy birkózószövetségi elnök, akkor én hagy legyek már büszke a tudományos fokozatomra, ami nem schmittelt cím, meg valamilyen megmagyarázhatatlan ok miatt büszke vagyok az adjunktusi beosztásomra is. Ilyen gyarló ember vagyok). Szóval lényeg, ami lényeg: szerintem ez nem olyan nagy kérés. Persze Szentesi Zöldi László azt kifogásol amit akar, csak épp nem árt a hitelesség. Ugye Szentesi Zöldi László tudomásom szerint Zöldi László névvel született, majd Szentesi László névre váltott, végül Szentesi Zöldi László lett. Én ezt örömmel tiszteletben tartom, és Szentesi Zöldi Lászlónak nevezem. Pedig gondolom nem is ez a hivatalos neve, de voltaképpen mindegy is. Ha épp’ Vitéz nagybányai Csepeli Lászlónak nevezné magát jól fizető új állása miatt, akkor úgy szólítanám.

 

De sajnos Zöldi itt nem áll meg, mert Csepelen még járatlan újságíróként, lapigazgatóként elkezdi a szokásos szöveget, mely szerint ugye én gyulai lakos vagyok. Ugyan 2003 óta Csepelen élek, de gyulai születésűként nekem aztán hallgass a nevem. Mondja ezt Szentesi Zöldi László, aki lelkes szentesi lokálpatrióta. (Mellesleg egyáltalán Csepelen lakik? Még sosem találkoztam vele Csepelen. Sem az utcán, sem a buszon, sem a héven, sem a piacon, sem sehol). Tényleg vicces, hogy ha nagy ritkán szalajt hozzám valakit a Csepeli Hírmondó, akkor arról az újságíróról rendre kiderül, hogy nem is itt lakik, de azért a második kérdésük mindig úgy kezdődik, hogy „gyulai képviselőként….”. Hát ilyen színvonalon működik az Ábel Attila alpolgármester által gründolt csapat. Mármint ezen a szellemi színvonalon. Politikai mondanivalójuk nincs. Ha gáz van (mint most a Metrans ügyben), akkor fülüket-farkukat behúzva elsunnyognak, és el se mennek az általuk összehívott közmeghallgatásra. Helyett küldik a sleppet, meg az ilyen Szentesi féle megmondó embereket.

Mindenesetre gratulálok Szentesi első csepeli akciójához. Méltó volt Ábel Attilához, meg a csepeli Fideszhez.

<!-- [if gte mso 9]>

Az Fideszes áfium ellen való orvosság

„Jó szerencse, semmi más. Szép és
  dicsőséges dolog a hazáért meghalni.
 A halál még a menekülő férfit is
eléri. Még szebb a hazáért élni.”

 

Az elmúlt években mindenki számára nyilvánvalóvá válhatott, hogy nagy a baj Magyarországon. Aki ezt nem látja, az egyszerűen vak. Az ország már nem demokratikus alapokon működik, annak irányítását és módszeres kifosztását egy szűk kör menedzseli. A cél egyértelmű: a gazdasági hatalom megszerzése árán betonozzák be magukat. Közben pedig átgázolnak mindenen és mindenkin, ami és aki az útjukba kerül. Az ország megállíthatatlanul rohan a szakadék fel, de Orbán a fék helyett inkább a gázra lép, és tovább gyorsítja a rombolást. Naponta látjuk és halljuk a híreket arról, hogy az egyes Fideszes potentátok, családtagok és haverok milyen vagyonra és befolyásra tesznek szert, és még csak nem is szégyellik. Mert tudják, hogy amíg Orbán rezsim él és virul, addig ők érinthetetlenek. És ugye legalább 30 évre terveznek.

Az Orbán rendszer elfogadhatatlanságát mutatja, hogy már azok a mértékadó konzervatív értelmiségiek is kihátráltak mögülük, akik korábban bőszen támogatták a Fideszt. A megmaradó, és igencsak kevés számú szervilis jobboldali „értelmiség” körében inkább csak a vagdalkozás, meg a butaság van jelen. Bayer Zsoltra most nem is vesztegetnék szót, de feltűnő a CÖF önfelszámolása, Schmidt Mária esetenkénti furcsa megnyilvánulása, Kovács Ákos blődségei, vagy épp’ G. Fodor Gábor és Lánczi András kínos magyarázkodásai. Ezekkel az emberekkel már nincs is értelme beszélgetni. Felesleges. Egyszerűen levegőnek kell nézni őket. Oszt jó napot!

Persze sokan mondják, hogy hát az előzőek is loptak, de ez a párhuzam erősen sántít. Kétségtelen a korábbi kormányok idején is volt elég korrupciógyanús ügy, meg voltak gyanúsan meggazdagodott emberek, de nem a rendszer és a hatalomgyakorlás lényege volt a lopás. Másrészt ellenük még indult néha eljárás, meg mintha legalább ismertek volna egyfajta mértéket. Arról nem is beszélve, hogy nem nyúlkáltak bele pofátlanul a magánvagyonokba, meg nem a pártkatonákat ültették 9-12 évekre a hivatalok élére. Ma már a haveri cégek módszeres kistafírozása, valamint a Fideszes oligarchahálózat kialakítása a hatalomgyakorlás részévé vált: voltaképpen ispánok irányítanak egész térségeket, régiókat. Ezek az emberek belefolynak minden helyi szintű döntésbe, a megkérdezésük nélkül semmi sem történhet. De ez sem elég, még a kigolyózott embereknek is utána nyúlnak, nem hagyják érvényesülni a rendszerbe beilleszkedni képtelen embereket. Voltaképpen képesek teljesen ellehetetleníteni bárkit. Mindezt azért, mert szerintük így egy esetleges kormányváltás után sem lehet bajuk, mert úgyis az Ő embereik lesznek mindenhol. Tévednek.

Az Orbán rezsim legnagyobb átka azonban az, hogy szó sincs már demokráciáról. A rendszer működésének lényege, hogy egy szűk csoport dönt, bármiféle valós kontroll nélkül. Gyakorlatilag azt csinálnak, amit akarnak. Az emberek többsége meg inkább ki sem nyitja a száját. Voltaképpen önmagukat korlátozzák, cenzúrázzák az állampolgárok. Látott már valaki például olyat egy demokratikus rendszerben, ahol a közszférában dolgozók óriási számban nem kapnak időben fizetést, és még csak ki se mennek tüntetni? Látott már valaki olyat, hogy a felsőoktatásban dolgozók körében általános az elégedetlenség, de senki nem megy ki tüntetni, senki sem mer sztrájkolni? Franciaországban már az egész országban leállt volna az élet egy országos sztrájk miatt, itt meg legfeljebb az ellenzéki pártokat találják meg néhányan, hogy csináljanak már valamit! És még napestig tudnám sorolni. A lényeg, hogy olyan környezetben érzem magam, mint gyerekkoromban, az 1980-as években. Minden értelmes ember látja, hogy óriási a baj, de tenni csak nagyon kevesen tesznek bármit is. Ennek következtében nem tudja a kormányt akadályozni senki és semmi. Miért? A közéletben azért, mert az emberek vagy félnek, vagy jó nekik a langymeleg. Az Országgyűlésben meg azért, mert bár nincs kétharmaduk, de ha arról van szó, akkor egyesek szívesen kisegíti őket. Tippem van arról, hogy miért, de bizonyítani nem tudom. Mindenkinek a fantáziájára bízom. Ezért van az, hogy az Orbán rezsim hű kiszolgálóiban szemernyi félelem érzet sincs amiatt, hogy egy kormányváltás után esetleg valaki majd felszólítja őket: uraim, akkor most tessék szépen mindent visszatenni a közösbe! Ezért beszél bátran Mészáros Lőrinc arról, hogy ő most akkor venne 1,3 milliárdért földet Felcsút környékén. És nem ég le a bőr a képéről! Ezért mondja Lánczi András, hogy ami itt folyik az nem korrupció, hanem a kormányzás lényege. Ezért van az, hogy egy politikai kinevezett sem ügyel még a kiegyensúlyozottság látszatára sem, mert hiszen úgyis ott fog ülni még 10-20 évig a székében (lásd az alkotmánybírókat, a Médiatanács elnökét, a legfőbb ügyészt stb.). Persze a koppanás majd annál nagyobb lesz, amikor a bukásuk után ezek az emberek el lesznek bocsátva, el lesznek számoltatva az összeharácsolt vagyonuk miatt, illetve az összeférhetetlenség miatt. Mert kétség ne legyen: egy kormányváltás után ezeket az embereket egytől egyig azonnal el kell távolítani a helyéről! Egy kormányváltás után a rendszer gazdasági hátterét is szét kell rombolni. Azonnal és könyörtelenül. Magyarul vissza kell venni az összeharácsolt vagyont, a földeket, a trafikokat, és minden egyebet. Ezekkel ugyanis nem lehet együttműködni. Ha ehhez nem nyúlunk hozzá, akkor gyakorlatilag ellehetetlenítik a következő kormányt.

És itt jutottunk el ahhoz a kérdéshez, hogy ki fogja leváltani őket, és mennyi idő múlva? Nézzék meg a közvélemény kutatási eredményeket! A Fidesz-KDNP még mindig magasan vezet (a menekültügyet gátlástalanul kihasználó kampányával visszatornázta magát a 2014-es választások körül mért támogatottságára), második a Jobbik, és aztán jön a töredezett baloldali és liberális oldal, az LMP meg egy vicc, mert nem a kormány leváltása a működésének célja. A probléma lényege az, hogy a Jobbikon kívüli ellenzéki térben nincs a választók által hitelesnek elfogadott erő. Ez részben a pártok hitelességi problémája (erről kicsit később), másrészt a „baloldali értelmiség” véleményvezérei által generált probléma. Elég csak kinyitni egy ellenzékinek tartott újságot, rákattintani egy rendszerkritikusnak tekintett hírportálra, átkapcsolni egy kormánykritikusként nyilvántartott televízió csatornára. Az ott megjelenő vélemények vagy egyszerűen egy platformra helyezik a kormányt és az ellenzéket (ezek sem jobbak, mindegyik politikus lop, ezek sem tudják mit akarnak, a demokrácia halott, ma már nincs jobb és baloldal stb.), vagy pedig továbbra is azokkal a politikusokkal és közéleti szereplőkkel jelenítik meg az Orbán rezsimmel szemben kritikus véleményt, amely egyszerűen elriasztja a választókat. Tényleg megdöbbentő, hogy olyan politikusok, politológusok és közéleti véleményvezérek dominálnak még mindig, akik már gyerekkoromban és fiatal felnőtt koromban is meghatározóak voltak. A különbség csak annyi, hogy akkor még figyeltek ezekre az emberekre, ma pedig inkább már a ciki kategóriába tartoznak. És miért nem hallgat már rájuk senki? Mert ők is hozzájárultak ahhoz, hogy Orbán hatalomra kerüljön. Érdemes megfogadni Zrínyi tanácsát: Amitől pedig nemcsak a katonaságnak, de az egész hazának sorsa függ, az – hogy újoncokúl oly ifjak vétessenek föl, akik nemcsak testben, de lélekben is legkitűnőbbek. Az állam ereje és a római név dicsőségének alapja az újoncok első megvizsgálásában rejlik. Ne gondoljuk, hogy ez könnyű feladat, vagy hogy különbség nélkül akárkire rábízható, s a régieknél e képesség Sertorius* különös erényei közé tartozott. Annak az ifjúságnak ugyanis, amelyre a tartományok védelmét s a háborúk sorsát bízzuk, ha van választék, származás és erkölcsök szempontjából is kifogástalannak kell lennie, mert a becsület teszi a katonát jó katonává.”

Az Orbán rezsim ugyanis nem véletlenül alakult ki, az voltaképpen egyfajta reakcióként jelentkező tünet. Ebből következik, hogy váltani kell: friss arcokra, friss gondolatokra van szükség. Mert az ország gazdasága egy helyben toporog, egy főre jutó GDP-je mai napig csupán a nyugat-európai átlag kétharmadát éri el (fránya kétharmad), pont mint az Osztrák-Magyar Monarchia fénykorában. És persze arról se feledkezzünk meg, hogy a szegénység is hihetetlen méreteket ölt. Megdöbbentő azt tapasztalni, hogy a térségben korábban viszonylag fejlettnek tartott Magyarország presztízse milyen mélyre süllyedt. Összeszorul az ember torka, amikor már nem csak eldugott vidéki falvakban, hanem a főváros peremkerületein is balkáni viszonyokat tapasztal. Az ott élőknek pedig egyre kevesebb az esélye a kitörésre. Az én nagyszüleim még földműves családban nőttek fel, alföldi falvakban és tanyákon. A szüleim már az iparban és a szolgáltató szektorban dolgoztak, én pedig már egyetemet végeztem, doktori címet szereztem. Így működik a társadalmi mobilitás, vagyis az újabb generációk egyre tovább jutnak. Na ezeket az előrelépési utak zárulnak most le. Az Orbán rezsim üzenete egyszerű: maradj ott, ahol születtél, maradj az, ami az apád volt!

Ez tehát a jelenlegi helyzet, aminek a kezelésére választ kellene adni. Még mindig azt hallom az ellenzéki hinterland „véleményformálóitól”, hogy össze kell fogni Orbán ellen! És nagyjából el is fogy itt a tudomány. Ezektől az emberektől csak egy dolgot kérdeznék: rosszul emlékszem, hogy 2014-ben az összefogó „civakodó ellenzék” képtelen volt hiteles erőként mutatkozni? Szerintem pontos a memóriám. Még egyszer ugyanezt nem kének ráerőltetni senkire. A Fideszből kiábrándultak számára ugyanis nem volt vonzó alternatíva. Tessék minden pártnak arra szánni a következő egy éveket, hogy a szervezetüket építsék, bővítsék. Az a párt, amelyik saját belső ügyeivel van elfoglalva (például azzal, hogy ki legyen a párt vezetője), nem jut semmire! Az a párt, amelyik a többi ellenzéki párt módszeres izélgetésével van elfoglalva kamu blogokon, nem jut semmire! Meg lehet persze ugorni így is az 5 százalékot, de az Orbán rezsim ettől nem fog összeomlani. Sőt! Inkább el kellene kezdeni politizálni az ellenzéki oldalon is mindenkinek! Nem azt kellene szajkózni úton-útfélen, hogy majd lesz pénz, hanem szakértőkkel egyeztetve szakmai alapokon nyugvó, valóban megvalósítható programot kellene kidolgozni mindenkinek. Mert a „lesz pénz” mantraszerű ismételgetés kapcsán mindig van valaki, aki megkérdezi: jól van bátyám, de mindezt miből? És erre a legtöbb ellenzéki pártban nincs válasz. Mert gőzük sincs. Mert nem folyik érdemi szakmai munka a pártok jelentős részében. És senki ne legyen álszent: az ellenzéki pártok (és köztük a nagyobbak) teljesítménye miatt is általánosan elterjedt nézet, hogy a politikusok lusták, és csak a saját javuk érdekében dolgoznak, és egyébként is menjen a francba az összes politikus. Dolgozni kellene hölgyeim és uraim! Politikai programokat kell kidolgozni, hálózatot kell építeni, apró sejtekből felépülő szervezetet kell kialakítani, kulturális rendezvényeket kell szervezni, adományokat kell gyűjteni és osztani, civil szervezeteket támogatni stb.

A politizáláshoz persze néhány dologra szükség lesz. Egyrészt profi szakemberek kellenek. Itt most tényleg felkészült, professzionális politikusokra gondolok, akik képesek átlátni bonyolultabb összefüggéseket, ne adj Isten maguk is egy szakterület alapos ismerői. Olyan emberek kellenek, akik képesek szakpolitikai programalkotási munkafolyamatok levezénylésére. Gombnyomogatókra nincs szükség a politikában ellenzéki oldalon sem. Másrészt pénzre lesz szükség. Pénz kell a hálózatépítéshez, pénz kell a sejtek működtetéséhez, pénz kell a rendezvények szervezéséhez, pénz kell az adományozáshoz, és pénz kell egy ellenzéki médiarendszer felépítéséhez. Ehhez pedig a magyar lakosság, és a magyar vállalkozók segítségére lesz szükség, mert ennek finanszírozását nem várhatjuk külföldről. Mindenkinek meg kell érteni, a vállalkozóknak is, hogy a politizálás nem úri huncutság, és nem valamiféle önfinanszírozó tevékenység. Ha kormányváltás akar valaki, akkor azt lehetőségeihez mérten támogatni is kell. Így ráadásul a lakosságot is jobban be lehet vonni a politizálásba, hiszen el kell jutni majd oda, hogy a választások idején el is menjenek szavazni az Orbán rezsimmel szemben kritikus emberek. Végül pedig szükség lesz a kormányváltást akarók aktív részvételére. Zrínyi ezt írja: „…ha ettül a fenforgó vésztül meg akar szabadulni, ha magának, posteritásának [utódjainak] megmaradást kéván, tartson fegyvert kezében; de nem ugy mint eddig, hanem jóval is másképpen. Mert nem elég az, hogy minden particularis [magánembernek] embernek legyen fegyver házánál, noha annak is ugy kell lenni, hanem hogy az ország tartson egy armádát lábon készen, aki minden felé, minden órában, minden szempillantásban, télen, nyáron, oda mehessen, ahová szükség kévánja. Ez minden fundamentomja a mi megmaradásunknak…” Kicsit hasonló a helyzet most is. Fontos, hogy az ember elmondja a véleményét, akár a facebookon vagy a twitteren, de nem elég. Ki kell mozdulni a fotelből, csoportokat kell szervezni, rendezvényekre kell járni, agitálni kell a szomszédot, a piacon a kofát, a buszon a mellettünk ülőt. Mindezt össze kell szervezni, hogy mindenki érezze: nem egyedül csinálja, hanem közösen, egy közösség tagjaként! Zrínyi szavaival élve: fegyelmezett és edzett seregre van szükség, mert nem egy generálison múlik a siker, hanem az egész országon! Ne várjon senki messiást, nem várjon „karakteres” politikust. A választási győzelemhez szervezet, hálózat, hit és eltökéltség kell!

A kormányváltás utolsó lépese pedig az, hogy programra van szükség! Gyakran felmerülő vád, hogy az ellenzéknek nincs víziója, nincs programja. Ebben sok igazság van. Persze a felszínt megkaparva nem is annyira az ország egészéről alkotott vízió hiányzik, hanem inkább azok a hiteles arcok, akikről el is hiszik a választók, hogy meg tudják ezt valósítani. Ebben kétségtelenül igazuk van a kritikusoknak. A probléma csak az, hogy ha nem hagyják az új (kezdő) politikusokat beletanulni a politizálásba, akkor az egyébként meglévő programot/programelemeket sem tudják megvalósítani soha a büdös életben, mert esélyük sem lesz rá. Milyen programelemekről beszélek? Mondjuk az Együtt estében nézzük meg azt választási programot, amit 2014 januárjában publikált. Szerintem ez egy mai napig is vállalható anyag, ami nem ígér vállalhatatlant, de markánsan és karakteresen mutatja be, hogy milyen országot szeretnénk. Ebben én továbbra is hiszek. De ugyan így elolvasható a Váradi Alapítvány által az utóbbi évben készített szakpolitikai anyagok, hogy mit csinálnánk a közmunka terén, a női foglalkoztatás javítása érdekében, világos szakmai javaslatunk volt menekültügyben, folyamatosan beszélünk arról, hogy mit tennék az oktatásban stb. A feladatunk már csak az, hogy ezt eljutassuk az emberekhez. Lehetőleg emészthető, lecsupaszított formában. Elérkeztünk ugyanis a leggyakrabban feltett kérdésig: na és akkor Te mit csinálnál, ha kormányra kerülnél? Komplett kormányprogramot ne várjanak tőlem (a lényeg ugyanis ott van az Együtt 2014-es választásra írt programjában), de néhány apró dolgot azért felvázolnék, amit akár szlogen szinten is lehet használni.

Új alkotmányt! Az Orbán rendszer összeomlása után azonnal új alkotmányt kell kidolgozni, és azt népszavazással meg kell erősíteni. Az új alkotmány szövegét népszavazással meg kell erősíteni. Mindez nagyon hatékony alkotmányvédelmi mechanizmust jelentene, hiszen egy népszavazással legitimált alkotmányt nem lehet csak úgy megváltoztatni.

A Fideszes komisszárok azonnali leváltását! Az új alkotmány elfogadásával párhuzamosan a Fidesz által kinevezett komisszárokat el kell távolítani a pozícióikból (Ügység, Alkotmánybíróság, MNHH, Kúria, ÁSZ, Költségvetési Tanács, Felsőoktatási kancellárok stb.). Nem elegáns dolog, de a szervezeti struktúra átalakításával megoldható. Ezt azonban be kell vállalni. Ezt követően pedig olyan módon kell kialakítani a vezetőválasztás mechanizmusát, hogy oda garantáltan szakemberek kerüljenek, aki függetlenként konfrontálódni tudnak a mindenkori kormánnyal. Mert így működik a fékek és egyensúlyok rendszere. És még valami: véleményem szerint olyan egyszer fordulhatott elő ebben az országban, hogy egy demokratikus átrendeződés után mindenki érinthetetlen maradt, aki kiszolgálta a korábbi antidemokratikus rendszert. Lecsukatni én nem akarok senkit, aki konkrétan nem lopott, de az kizárt, hogy adóforintokból fizetést kapjanak a jövőben egy hivatal lén ücsörögve. Ebben nincs pardon. Ha a Fidesz embere, akkor vállalja azt fel, és névleg is legyen politikus. Megnézem ki fog rájuk szavazni.

Elszámoltatást! Alapos és részletes vagyonosodási vizsgálatot kell indítani mindenki ellene, aki az elmúlt 5 évben a hatalom közelébe került (politikus, családtag, haver). Ahol nincs adózott forrása a vagyonnak, ott el vagyonelkobzást kell elrendelni. Pont. Ezen kívül automatikusan semmissé kell tenni minden földvásárlási szerződést, minden trafikszerződést, minden Pakshoz kötődő szerződést, minden Olimpiához kapcsolódó szerződést, minden stadionépítési szerződést. Ezek ugyanis a korrupció melegágyai. A hitelesség részeként újfajta sztenderdeket kell kidolgozni a politikusok elszámoltathatóságával kapcsolatban. Kötelezővé tenném az elektronikus vagyonbevallást. A képviselőkkel és családtagjaikkal szemben rendszeres és alapos vagyonosodási vizsgálatot tennék kötelezővé. Megszüntetném a mentelmi jog intézményét

Tiszta közéletet! A választások után azonnal egy ún. tisztasági törvénycsomagot kell elfogadni, amely helyére teszi a pártfinanszírozást és a közbeszerzést. Ráadásul ezt jogvédő szervezetek már jórészt ki is dolgozták, szóval itt még csak nagyon dolgozni sem kell az ügyön.

Garantált jogokat a munkavállalóknak! A választások után azonnal el kell kezdeni előkészíteni egy új munka törvénykönyv elfogadását. Valódi érdekegyeztetési eljárásrendet kell kialakítani a szakszervezetekkel. Meg kell védeni a munkavállalókat, valamint lehetőséget kell teremteni a munkavállalók, munkáltatók és az állam közötti valódi háromoldalú egyeztetésekre. A legfontosabb, hogy vissza kell adni a sztrájk valódi lehetőségét.

Független közmédiát! Azonnal új médiatörvényt kell elfogadni, ami biztosítja a közmédia függetlenségét. Egyben az állami média túlzott befolyása miatt jelentősen korlátozni kell a közmédiához tartozó csatornák számát. Egy televízióval, egy rádióval és egy hírügynökséggel tökéletesen el leszünk látva. A többit meg oldja meg piac. Mellesleg mindez nem kerülne évi 80 milliárdba. Mivel nálunk még nincs több száz éves hagyománya a demokráciának, ezért a kormánypártok és az ellenzéki pártok azonos súlyát kell biztosítani minden testületben és hivatalban, ami a médiához kapcsolódik, így lehet fenntartani egyfajta egyensúlyt. Mást megoldást most nem látok. Ha pedig nem megy, akkor inkább fel kell számolni az egészet. Az internet világában egyébként is egyre anakronisztikusabbnak tűnik ez a fajta médiaszolgáltatás.

Új adórendszert! Az első teljes adóév elindulásával be kell vezetni egy teljesen új adórendszert, melyre a kiszámíthatóság miatt több éves változtatási moratóriumot kell bevezetni. Ennek keretében vissza kell vezetni a többkulcsos SZJA rendszert, csökkenteni kell a munkaadók által a foglalkoztatottak után fizetett terheket, évente fix arányban csökkenteni kell az ágazati különadókat, de végleg nem vezetném ki őket. Meg kell találni azt az adómértéket, mely tényleg a nagy cégek profitját csökkenti, és nem a fogyasztókra terhelik át ezeket a különadókat. Garanciát kell vállalni az új kormánynak arra, hogy a moratórium időszakában csak olyan változtatásokat vezetnék át, melyre minden szereplő, vagyis a vállalkozói érdekképviseleti szervezetek és a foglalkoztatottak érdekeit védő szakszervezetek is rábólintanak. Ezzel garantálnánk, hogy csak a technikailag nem működő szabályok gyakorlati élethez igazítása mehet át a rendszeren. Honnan lenne erre pénz? Az SZJA átalakítása sima adóátrendezés, hiszen a jelenlegi egykulcsos SZJA-val az adófizetők alig 10%-a jár jól, míg a döntő többségük veszít! A vállalkozók terheinek csökkentését az első 1-2 évben a feleslegesen állami tulajdonba vont magántulajdon eladása (pl. Mol részvények, gáztárolók), majd a következő éveken a fellendülő gazdasági növekedés teremtheti meg a fedezetet. Másrészt az intézkedéscsomaggal párhuzamosan nagyon szigorú adófelügyeleti rendszert kell bevezetni. Nem csak a számlát nem adó Mikulást kell elővenni, hanem a nagyvállalatokat is. Az ÁFA-csalások lehetőségét a legmodernebb informatikai eszközök felhasználásával jelentősen mérsékelni kell (lehet pl. jó EKÁER-t csinálni, ha az nem ír elő teljesen felesleges adminisztrációt). Harmadrészt az uniós támogatások gazdaságfejlesztési fejezeteinek hatékony felhasználásával dinamikus gazdasági növekedés érhető el. Az uniós források felhasználásának ellenőrzése érdekében független szakembereket kell bevonni a kontroll folyamatokba.

Jóléti államot a közmunkás állam helyett! A szociális ellátórendszert alapjaiban kell megváltoztatni. A minden kutatás szerint hatástalan és eredménytelen közfoglalkoztatási rendszer helyett a rendelkezésre álló források egy részéből – nagyobb részt uniós támogatássokkal kiegészítve – helyi gazságfejlesztési programokat kell indítani, melyek révén való értéktermelő tevékenységet tudnánk beindítani. Ezzel párhuzamosan újra kell indítani az LHH programot, mely a leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztésére kitalált program javított kiadása lenne, a korábbinál jóval nagyobb összeggel, a hatástanulmányok által feltárt hibák kijavításával, szintén uniós források felhasználásával. A közfoglalkoztatásra jelenleg rendelkezésre álló forrásokat pedig arra kell költeni, hogy inkább újra 6 hónapig járjon a munkanélküli járadék, aki pedig ebből kifut, az együttműködési megállapodás alapján kapjon támogatást ahhoz, hogy munkát tudjon találni, ki tudja fizetni az esetleg messzebb fekvő településen található új munkahelyre, vállalkozóvá tudjon válni, képzéseken vehessen részt. A fő cél ne a közmunkás minimálbér kiosztása legyen, hanem az elsődleges munkaerő-piaci visszavezetéshez szükséges kompetenciák megszerzése. Meg kell szüntetni a megalázó közmunkás minimálbért. Ezen kívül az önkormányzatoknak forrást kell biztosítani a szociális segélyezés működtetéséhez. Teljesen abszurd, hogy az állam alig 35 milliárd forintot akar adni, így a legtöbb önkormányzat kénytelen helyi adót emelni 2016-ban. A szociális támogatások terén nem csak egyszerűen több pénzt kell adni, hanem ezzel párhuzamosan szélesebb körben kell alkalmazni az együttműködési kötelezettség. Nem felesleges munkát kell elvárni a segélyért cserébe az emberektől, hanem a munkavégzésre alkalmas emberek képzésére kell pénzt és energiát fordítani. Ezen kívül meg kell akadályozni a szegénység újratermelődését, magyarul a gyerekek oktatására kiemelt figyelmet kell fordítani.

Vidékfejlesztést, földosztást! Kiemelt figyelmet kell fordítani a vidéki Magyarország fejlesztésére. Egyrészt el kell terjeszteni a jól működő helyi gazdaságfejlesztési programokat, főleg a potenciálisan rendelkezésre álló uniós forrásokkal megtámogatva. Másrészt jelentősen javítani kell az elmaradott térségek közlekedési elérhetőségét, hiszen sokszor azért nem tudnak munkát vállalni az aprófalvas térségekben élők, mert nem tudják tömegközlekedéssel elérni a közeli nagyvárosokat. Ebből a célból sűríteni kell a menetrend szerinti járatokat, másrészt uniós támogatásból alternatív szolgáltatást kell kialakítani a rendelkezésre álló falugondnoki buszok bevonásával. Lehetőséget kell biztosítani, hogy a közeli városokban található településekre kedvezményes áron be lehessen juttatni a potenciális munkavállalókat. Ehhez szintén fel lehetne használni a kibővített falugondnoki hálózatot. Harmadrészt földet kell biztosítani a helyi önkormányzatoknak, valamint a kis területen gazdálkodó, vagy teljesen kezdő gazdáknak. Ehhez értelmezhető méretű állami földalapot kell létrehozni, majd ezt átlátható és korrupciómentes módon szét kell osztani az igénylők között. Nem a nagygazdáknak kell földet adni, nem méregdrága földet eredményező árveréseket kell tartani, hanem földet kell osztani. Legalább fél millió hektár földet kell szétosztani úgy, hogy annak az árát csak évtizedek alatt kelljen megfizetni az új tulajdonosnak. Ehhez egyrészt vissza kell venni a most eladott állami földeket, másrészt a nagybirtokosok földjének egy részét be kell vonni az állami földalapba. Ellentételezésre pedig az állam kezében lévő részvények egy részét lehet felajánlani.

Új megközelítésű roma politikát! A roma kisebbségi szervezetek bevonásával olyan megvalósítható stratégiát kell kidolgozni, mely rövid távon lehetőséget biztosít a romák helyzetének kezelésére. A program főbb pontjai a korábbi kutatások alapján detektálhatóan az integrált oktatásra, a foglalkoztatási lehetőségek javítására, a romákkal szembeni diszkriminációt mérséklő programok finanszírozására épülne. Ennek forrását elsősorban uniós forrásokból kell rendezni. Egyvalamit azonban szem előtt kell tartani: a kormány elsősorban az elmaradott térségek felzárkóztatásával tud hatékonyan küzdeni a romák felzárkóztatásáért. Ha valódi gazdasági növekedés indul be ezen térségekben, ha valódi piaci munkahelyek jönnek létre, mert akkor a „cigánykérdés” is megoldódik.

Hatékony és működő közoktatási rendszert! A köznevelés terén azonnal fel kell számolni a a KLIK-et a jelenlegi formájában. A települési önkormányzatoknak – forrásokkal együtt – fel kell ajánlani az oktatási intézmények visszavételét. Amennyiben ezzel nem kívánnak élni, úgy járási szinten szervezett fenntartóknak kell átvenni. Az egyházi intézmények kiemelt finanszírozási státuszát meg kell szüntetni. Az alapítványi és magániskolák finanszírozásánál garantálni kell, hogy az állami és egyházi iskolákkal azonos bánásmódba részesüljenek, illetve a szakképzésben olyan szakmaszervezeti döntéseket kell hozni, amelyek valós piaci igényekre épülnek. A tanároknak pedig biztosítani kell a munkavégzéshez nélkülözhetetlen nyugodt környezetet, a megfelelő technikai hátteret, a szükséges módszertani segítséget. A magántulajdonban lévő tankönyvkiadókat vissza kell engedni a piacra, de a tankönyvek tartalmi felügyeletét ellenőrző szervezetet meg kell erősíteni, a tanárokat, szakembereket és szülőket tömörítő érdekvédelmi szervezetek bevonásával. Az NPK-t azonnali hatállyal meg kell szüntetni. A tanköteles korhatárt újból 18 évre kell emelni. Mindez persze csak az alapvető működési hiányosságokat kezelné, közép távon újra kell gondolni az egész képzési rendszert. Új szemléletű alaptantervre és kerettantantervekre van szükség, Pontosan meg kell fogalmazni, hogy milyen kompetenciákkal kell rendelkezni a gyerekeknek az egyes szintek elvégzése után. A képzés során arra kell törekedni, hogy a családból hozott különbségeket mérsékelni tudja a közoktatás. Ehhez meg kell növelni az alapfokú képzés időtartamát, hogy minden gyerek elsajátíthassa a legfontosabb alapkompetenciákat (ennek bevezetését alaposan elő kell készíteni, ami hosszú éveket vesz majd igénybe!). A szakképző intézmények ésszerűtlen képzési rendszerét át kell alakítani, hogy valódi tudással rendelkező, rugalmasan képezhető szakemberek kerüljenek ki a munkaerőpiacra. Ez fenekestül forgatná fel a közoktatás rendszerét, így csak valódi szakmai egyeztetés után lehet előre lépni. Nem lehet még egyszer eljátszani azt, hogy az érintettek véleményének figyelembe vétele nélkül nyúlkálunk bele a közoktatásba.

Bővülő felsőoktatást! A felsőoktatásban fel kell számolni a kancellária rendszert, azonnal pótolni kell az éves szinten kivont kb. 40 milliárd forintot, valamint további forrásokat kell biztosítani a magas minőségű munka biztosítására. Az oktatás és a kutatás minőségének javítása érdekében rövid távon össze kell vonni az akadémiai kutatóintézeteket és a felsőoktatási intézményeket, valamint fel kell számolni az NKFI-t, és az ott rendelkezésre álló évi kb. 70 milliárd egy részét közvetlenül ezen intézményekben folyó tevékenységre kell költeni. Azonnal vissza kell állítani az OTKA-t. Ezen kívül az MNB által kistafírozott alapítványok forrásait a felsőoktatás finanszírozására kell átirányítani. Közepes időtávon az uniós forrásokat, valamint az idegen nyelvű képzés kiterjesztésével beáramló külső forrásokat kell felhasználni az ágazat fejlesztésére, valamint a stabil gazdasági növekedésből adódó plusz források is bevonhatók. A cél az, hogy a diplomával rendelkezők aránya megközelítse az OECD átlagot (a megfelelő korú népesség alig 22 százaléka rendelkezik alapfokú diplomával Magyarországon, míg az OECD átlag jóval 30 százalék feletti). Be kell látni mindenkinek, hogy az oktatás, és azon belül is a felsőoktatás az ország fejlődésének a záloga. Ennek részeként sürgősen rendezni kell a béreket a felsőoktatásban.

Működő egészségügyet! Az egészségügy terén pótolni kell a gyógyszerkasszából és az ellátórendszer fenntartásából kivont összegeket. Elfogadhatatlan, hogy lerobbant épületekben kezelik a betegeket, hogy nem jutnak hozzá a modern diagnosztikai eszközökhöz az orvosok, hogy nem kapják meg a legjobb és leghatékonyabb gyógyszert a betegek. Azzal viszont sajnos folyamatosan számolnunk kell, hogy a hihetetlen sebességgel fejlődő orvostudomány miatt egyre drágább és drágább lesz az ellátás, ráadásul a népesség is folyamatosan elöregszik. Ezen kívül fontos azt megjegyezni, hogy az egészségügyben jelentős strukturális problémák vannak, így pusztán a források növelése nem hoz tartós eredményt. Meggyőződésem, hogy az alapellátás megerősítésével lehet valódi előrelépést elérni. Mindez azonban százmilliárdokba fog kerülni. Az egészségügy nem olcsó.

Elfogulatlanságot a kultúra finanszírozása: Az MMA-t azonnali hatállyal meg kell szüntetni, a költségvetési forrásait a hazai kultúra pártfüggetlen finanszírozására kell fordítani. Hasonlóképp kell eljárni az NKA esetében is. A döntéshozatali mechanizmus kialakítását a szakmai szervezetekre és érdekvédelmi szervezetekre bíznánk.

Nemzeti kiegyezést meghatározó közös ügyeinkben! Aki lopott, aki megmagyarázhatatlanul meggazdagodott, aki antidemokratikus törvények sokaságát dolgozta ki és fogadtatta el, azzal nincs mit kezdenünk. A szervilis hinterlanddal nincs mit kezdenünk. Viszont a legfontosabb, a nemzet egészét érintő ügyekben szükséges kiegyezni a mérsékelt, józan, demokratikus gondolkodású politikai közösségekkel. Ennek érdekében új szintre kell emelni a mindenkori kormány és ellenzék egyeztetési folyamatait. Az EU-val kapcsolatos ügyeket a mindenkori kormánynak kutya kötelessége érdemben egyeztetni az ellenzékkel. Amit csak lehet, azt nyilvánosan, az érdeklődő állampolgárok számára nyitott formában kell megbeszélni. Aztán ha a kormányváltás után a józan gondolkodású konzervatívok is érzik a szándék komolyságát, akkor előbb-utóbb meg kell próbálni megállapodni a legfontosabb, az életünket hosszú távon meghatározó ügyekben. Konszenzust kell kialakítani arról, hogy milyen Magyarországon szeretnénk élni 30-40 év múlva. Konszenzust kell kialakítani arról, hogy miként kezeljük a határon túli magyarokat. Konszenzust kell kialakítani arról, hogy milyen Európai Unió tagjai szeretnénk lenni.

Szerintem ezek a legfontosabb feladataink és céljaink. Ha így szervezi magát az ellenzéki oldal, és ezt a célt tűzzük ki magunk elé, akkor lehet eredményt elérni. Akár rövid távon is. Nincs még elveszve a 2018-as választás, de akkor tényleg neki kellene állni dolgozni. Nem lehet még egyszer úgy nekimenni egy választásnak, hogy senki nem hisz a győzelemben. Mert ahogy Zrínyi írja: Senkinek sincs bátorsága azt kihívni vagy megsérteni, akiről tudja, hogy harc esetén az lesz az erősebb.”

Hát tegyünk róla, hogy ne a Fidesz legyen az erősebb! Jó munkát mindenkinek!

süti beállítások módosítása